9.rész~A szomorú El és Párizs

Sziasztok!Meghoztam az új részt!Lenne néhány mondandóm/kérdésem!Arról lenne szó,hogy milyen a blog?Nem írtok hozzászólást,így nem tudom,hogy jók-e a részek,jól csinálom-e?Egy kérésem lenne!Kérlek titeket,hogy írjátok le a véleményeteket!Jöhet hideg-meleg.Nem haragszom meg,ha megmondjátok,hogy mit csinálok jól avagy rosszul!Egy bejelenteni való!Szerdán nem lesz rész,mivel Szilveszter második napja,így nem leszek,csak csütörtökön,de akkor hosszabb rész!Most,hogy eszembe jut!Ma van az év utolsó napja,vagyis holnap már 2014!Előre is Boldog Új Évet Kívánok Minden Kedves Olvasómnak!

Reggel a telefonom csörgésére keltem.Megnéztem az időt és 07:00 mutatott.Ekkor jöttem rá,hogy elfelejtettem kikapcsolni az ébresztőt.Már visszaaludni nem tudok,így nagy nehezen,de kikeltem az ágyból.Nem volt kedvem még felöltözni,így az alvó ruhámba mentem le,ami egy trikóból és egy francia bugyiból állt.Amint leértem nem volt senki se a nappaliba,még a konyhába se.Ma megyünk,és a szüleink még most is a munkahelyükön vannak.Odamentem a hűtőhöz és csináltam magamnak 3 db szendvicset.Mikor már az utolsónál tartottam megcsörrent a telefonom.Gyorsan felszaladtam a szobámba és felvettem.
- Halló.
- Szia Sophie!Hol vagy?!Már 07:48 van,és sehol se vagy! - beszél a telefonba El
- Basszus,elfelejtettem szólni,hogy ma Párizsba megyünk,egy esküvőre,és hogy egész héten nem leszünk itthon.
- Jaaa,de nem bírtál volna szólni?
- Mi is tegnap tudtuk meg.Ja amúgy kibékültünk a srácokkal.
- Megmondom jó tématerelő vagy,de oké.Akkor most már szent a béke?
- Tudom,igen,úgy ahogy mondod!
- De azért eljössz elém a kocsiddal?
- Attól függ.Mikorra legyek ott?
- Fél 2-re.
- Ez még megoldható,mivel 6-kor indulunk.
- Akkor ki jössz?
- Igen!
- Na de én megyek,mert még Matt-el is akarok beszélni!Szió!
- Oké,szia! - zártuk le a beszélgetést ennyivel
Akkor ébresszük fel a csajokat.Először Alice szobájába mentem.
- Alice!Kelj fel! - ugrándoztam az ágyán
- Jól van,csak hagyd abba az ugrándozást! - mondja morcosan
- Oké,jössz felkelteni a többieket?
- Nem,hagyj pihenni! - mondja és visszafekszik a párnák közé.Akkor egyedül megyek.
Amint beléptem Em szobájába nem volt az ágyba.Egy kicsit megijedtem,de amikor meghallottam,hogy a fürdőbe van megnyugodtam.Úgy néz ki,hogy a tervemet Liz-nél valósítom meg.Amikor beléptem a szobájába,odaléptem az ágyhoz és a fülébe súgtam.
- Szerelmem!Ben vagyok,kelj fel,elviszlek egy csodás helyre!
- Ben! - mondja és a nyakamba ugrik
- Szia Szerelmem! - mondom neki röhögve,mire elenged és fura fejjel néz
- Hol van Ben?!Ne már,átvertél! - mondja durcizva
- Igen,de láttad volna a fejed! - mondom neki röhögve
- Haha vicces vagy! - mondja és visszadőlt
- Csajok!Pakoljunk be!! - kiabálom a folyosón,mire mind kijönnek
- Rendben,csak ne kiabálj! - mondja Alice
- Oké!Am együtt pakoljunk be vagy mindenki magának? - kérdezem meg őket
- Ez hülye kérdés volt!Persze,hogy együtt! - mondja Em
- Ja,ok!Akkor kinél kezdjük? - kérdezem meg őket
- Kezdjük nálam! - mondja Liz és már szalad is be a szobájába.Amikor beértünk már 3db rózsaszínű bőrönddel fogadott minket
- Három bőröndöt viszel?!Minek? - akadok ki
- Majd meglátod! - mondja ördögi mosollyal
- Ebből még bajunk lesz! - mondja sejtelmesen Alice
- Ugh.Én is attól félek. - mondja Em nagyot nyelve
- Jól van!Kezdjük el,mert még van 3 másik szoba! - mondja Liz,mire mi csak egyet bólintunk
Már egy ideje pakolunk,de még hátra van Alice és az én szobám.Egyszer csak rápillantottam az órára és megláttam,hogy már 13:08 van.Fél 2-re ott kell lennem El-ért,de én még pizsamába vagyok és pakolok.
- Csajok,bocsi,de el kell mennem El elé,mert megígértem neki,de sietek! - mondom nekik
- Nem baj,de segítünk felöltözni! - mondja parancsolóan Em
- Oké,de egy kikötésem van!Azt a sapkát veszem fel,amit tegnap vettem! - mondom nekik a feltételt
- Rendben! - mondják egyszerre
Gyorsan kikerestek nekem egy összeállítást,és miután felvettem,megfésültem a hajam,majd mentem is a garázsba a kicsikémért.

Hát igen,már kb. fél éve nem vezettem.Itt az ideje.Beszálltam a volán mögé,majd kiálltam a garázsból és már mentem is El elé.Mikor odaértem,még senkit se lehetett látni.Addig leállítottam a motort és megnéztem az időt.Még 4 perc.Nem volt kedvem beállni a parkolóba,így a kapu előtt álltam meg.Így legalább rögtön kiszúr.Már kezdtem unni magam,amikor meghallottam a csengőt.Egyből egy csomó ember zúdult ki az ajtón.Persze mind megnézte a kocsit,és volt néhány,aki megkérdezte:"Ez a te kocsid?","Mióta van meg?","Kitől kaptad?" meg stb.Hirtelen megláttam a srácokat,majd rájuk kiabáltam.
- Már fel se ismernek engem a hólyagok!
- Sophie!Te vagy az?Ez a te kocsid? - kérdezett először Cody
- Naná,igen az én kocsim!
- Neked van jogsid?Mióta? - kérdez Ed
- Igen van.2 éve.
- Akkor csajszi,miért nem ezzel a szépséggel jössz minden nap? - faggat Gil
- Akkor én már nem is vagyok szép!Amúgy azért,mert nem!Ilyen szép időben,minek kocsival járkálni?Inkább kiélvezem a jó időt!
- De te is szép vagy!Sőt!Jól mondod,de akkor miért jöttél kocsival? - mondja Ed
- Mert megígértem El-nek,hogy kocsival jövök elé.
- Ja,akkor már tudod. - mondja Gil
- Aha.Mit is?
- Te bolond vagy!Ha még nem tudod,majd El elmondja.Inkább tőle halld. - mondja Ed
- Akkor majd tőle megkérdezem!Am mi volt suliba?
- Semmi extra.Csak az osztály picsái,megtudták,hogy nem jöttök,így rámásztak Ben-ékre,ja és összehaverkodtunk Dav-ékkal!Várjunk csak!Ez NY sapka?!Honnan van?Nagyon jól áll! - mondja mosolyogva Cody
- Oh,kösz!Igen NY sapka!A plázából.Gratula,hogy összehaverkodtatok Dav-ékkal,de vissza a rámászásra.Kire másztak rá a ribik?
- Először Ally James-ra,majd Dav-ra Madison és Tiffany Ben-re.Mondhatom a srácok azt se tudták,hogy mit csináljanak.Majd mi a segítségükre siettünk,így összehaverkodtunk. - mondja el a történeteket Ed
- Értem.
- De az a legnagyobb,hogy Madison olyan feltűnően akarja visszakapni Dav-ot,hogy még a vak is látja. - mondja el Gil
- Mi?Visszakapni?
- Hát régen jártak,majd szakítottak,mert Madison megcsalta Dav-ot.Ha jól tudom Dav-nak ő volt az első szerelme. - mondja el Cody
- Ez...erre nem tudok mit mondani.Szegény srác! - mondom,majd még beszélgettünk egy kicsit,mikor megláttam El-t
- Szia csajszi! - ugor a nyakamba
- Hello!Mi az?Olyan fura vagy!Hol van Matt? - bombázom meg a kérdéseimmel,majd mikor Matt-et mondom eltorzul az arca
- Majd megbeszéljük 4 szem közt. - mondja,majd beül a kocsimba
- Srácok,akkor sziasztok!Hétfőn talizunk,ha nem vasárnap a pályán,de majd beszélünk még!Sziasztok!
- Oké csajszi!Már most hiányzol,akkor várjuk a hívásod!Szia! - köszön el Ed,majd Cody és Gil,majd beszálltam a volán mögé,és a barátnőm felé fordultam.
- El,mi a baj?
- Matt...szakítottunk. - mondja akadozva,majd előtört belőle a sírás
- Mi,de miért?
- Megcsalt...Tiffany-val. - mondja sírva
- Azzal a kis picsával?!Ez hülye!Itt hagy téged,egy normális csajt,egy olyan kurváért?! - akadok ki,majd megölelem
- Igen azzal,de Tiffany,már most Ben-re van ráakadva. - mondja még mindig szipogva
- Jól van!Majd megkapja a magáét Liz-től!Most ne sírj!Majd jön egy jobb srác!
- Oké! - mondja még mindig szipogva
Egy ideig még szipogott,majd megnyugodott.Megbeszéltük,hogy átjön hozzánk ma,és amikor mi megyünk az előtt még hazavisszük.De még mielőtt otthon lennénk,beültünk egy cukrászdába.
- Várjunk csak!Most veszem észre,hogy a sapkába vagy!Nagyon jól nézel ki benne!Olyan rossz kislány! - mondja most először nevetve
- Haha!Hát,úgy valahogy! - mondtam nevetve
- Képzeld,rászállt James-ékre a ribi csapat! - mondja,majd folytatta volna,ha nem vágok közbe
- Tudom!Már elmondták a srácok! - mondom mérgesen
- Ja,akkor nem mondom el újra,azt amit már hallottál.Mit szólsz ehhez?
- Hát,egy kicsit meglepett,hogy Madison és Dav...mármint nekem ez felfoghatatlan!Hogy lehettek együtt?Nem értem!
- Először mi se hittük el,mert ugyebár mi előbb tudtuk meg,mint ti.
- De szerintem,még most is szerelmes Madison-ba. - mondom szomorúan,de nem tudom,mért
- Ezt honnan veszed?
- Tegnap mondták a csajok,hogy szerelmes,majd ő is mondta.Meg azt is elmondta,hogy 18 éves,ismerem és a sulinkba jár.Így az 1-ök jöttek a képbe.18 éves meg az osztályunkba,csak kevesen vagyunk,és hogy megtudtam,hogy régen együtt voltak,rögtön leesett,hogy még mindig szerelmes Madison-ba. - magyarázom el neki a lényeget
- Értem,de nem biztos,hogy belé,de ha már így nézzük,akkor minden esély megvan rá.
- Ez az,én meg nem tudom mért,de szarul érzem magam ez miatt.
- Jajj csajszi!Te szerelmes vagy! - mondja mosolyogva
- Dehogy vagyok!Én csak kedvelem ennyi!Én tuti nem vagyok szerelmes! - makacskodok vele
- Ha te mondod!Bár szerintem az vagy!
- De nem vagyok,mert ha Dav Madison-ba szerelmes,akkor nem lehetek belé!Úgyhogy nem!
- Dehogynem!
- De nem!
- De-de!
- Na jó,szerintem fejezzük be ezt! - mondom neki,mire bólint egyet - Akkor megyünk hozzánk?
- Aha,csak először ki kellene fizetni a sütit! - mondja nevetve
- Tényleg! - mondom én is nevetve,majd hívtuk a pincért és kifizettem a sütiket
- Akkor,menjünk! - mondom neki

.:Eleanor szemszöge:.

Úgy néz ki szerelmes Sophie.Hiába,hogy tagadja,de lehet látni,zavarja,hogy Madison és David régen együtt voltak.Nem tudom mért tagadja,de majd rájön magától is,ha meg nem,akkor majd ráébresszük a csajokkal.Amíg ezen gondolkodtam Sophie-khoz értünk.Bementünk,majd a csajokkal találtuk szembe magunkat.

- Sziasztok! - köszönünk együtt Sophie-val

- Hello!Sophie,gyere,mert már csak a te bőröndödbe nincs bepakolva! - szól neki Alice,majd engem is felhúzva mutatta meg az egész házat.Majd mikor megmutatta,felmentünk a szobájába és együtt bepakoltunk a bőröndjeibe.Majd,amikor megéhezett,lement,és én meg a csajok fent maradtunk.

- Csajok.Szerintem Sophie szerelmes Dav-ba.

- Ezt honnan veszed? - kérdez meglepődötten Liz

- Ti még nem is tudjátok! - mondom a fejemhez kapva,majd belekezdtem - Szóval,ma szakítottunk Mattal,mert megcsalt Tiffany-val,igen azzal a Tiffany-val.Ma,pedig,amikor megtudták a ribik,hogy nem jöttök,rászálltak a fiúkra.Még mielőtt megkérdeznétek,Ally James-ra,Ben-re Tiffany és Dav-ra,pedig Madison.Végül Ed-ék kisegítették őket,így összehaverkodtak.Madison,pedig nagyon feltűnően visszaakarta szerezni Dav-ot.Miért azt mondtam,hogy visszaszerezni?Hát Dav és Madison régen jártak,de Madison megcsalta Dav-ot.Dav-nak,pedig Madison volt az első szerelme.Sophie,pedig azt hiszi,hogy Dav Madisonba szerelmes,mert azt mondta Dav neki,hogy 18 éves,ismeri és a mi sulinkba jár.Sophie meg azt mondta,hogy szarul érzi magát,azért,mert Dav lehet,hogy Madison-ba szerelmes.Mi lenne ez,ha nem szerelem?! - fejezem be a mondanivalómat

- Sajnáljuk,azt hittük,hogy ti vagytok a suli álompárja. - mondja Em

- Várjunk!Rászálltak Ben-re,James-ra és Dav-ra?!Én kinyírom őket!Vegye le az a kis Tiffany a kezét Ben-ről! - akad ki Liz először

- Az az Ally meg,jobb ha nem ér hozzá James-hoz,mert kinyírom! - mondja dühösen Alice

- Most kapcsolok!Dav és Madison?!Ez hogy lehetséges?!Nem hiszem el! - mondja ámuldozva Em

- Hidd el Sophie is kikerekedett szemekkel nézte a fiúkat!Mivelhogy Gil-éktől tudja legelőször.Majd a végén bedühödött és azt mondta,hogy ha megtudjátok kinyírjátok a kis cafkákat.Utána azt mondta,hogy ha Dav még mindig szerelmes Madison-ba,akkor nem lehet belé szerelmes.Vagyis,akkor Sophie lehet,hogy szerelmes Dav-ba. - magyarázok még mindig nekik

- De Dav,nem Madison-ba,hanem Sophie-ba szerelmes! - csattan fel Alice

- Hogy mi?! - kérdezem kidülledt szemekkel

- Igen.Dav elmondta nekünk,hogy Sophie-ba szerelmes.Akkor,amikor nem beszéltünk Sophie-val,és Ed-ékkel volt. - mondja Liz el a történeteket

- Értem,de Sophie meg azt hiszi,hogy Dav Madison-ba.

- Dav meg azt,hogy Sophie Ed-be. - mondja Em

- Vagyis,akkor most mind a 2-en tévhitbe vannak. - szólal meg Alice is

- Szóval,nekünk és a srácoknak kell összehozni őket. - fejezi be a gondolatmenetünket Liz
- Úgy ahogy mondod! - mondja ravaszan Em
- Ez a nézés,azt jelenti,hogy valamibe sántikál! - magyarázza meg nekem Liz
- Ja,oké!
- Héé,jön fel Sophie! - mondja Alice,mire leülnek az ágyára,én meg a képeit nézem

.:Sophie szemszöge:.

Lementem szendvicset csinálni magamnak,mivel megéheztem.Már egy ideje lent vagyok,de még mindig beszélnek valamiről,de nem tudom miről.Majd megkérdezem őket.Amikor megcsináltam mind a 4 szendvicset felmentem.Mikor felértem,a csajok az ágyon ültek,míg El a képeket nézte.

- Megjöttem!Mi jót csináltatok addig,amíg lent voltam?

- Semmit! - vágják rá egyszerre

- Ez fura!Hadd halljam!Miről beszélgettetek? - kezem el őket faggatni

- Csak a képekről!Nem beszéltünk semmi olyanról,amiről neked nem kéne tudni! - vágja rá Em

- Tényleg?! - nézek rájuk olyan "tudomhogymásrólisbeszélgettetek" nézéssel

- Igen! - mondja Alice,közben bólingat,mint a kocsiba azok a bólintgató kutyák

- Akkor,ook!

- Mit csináljunk? - teszi fel a kérdést Liz

- Hmm...nem tudom! - mondom gondolkodva

- Beszélgessünk!Kinek ki tetszik a suliból meg minden. - ad ötletet Alice

- Oké,akkor kezdjük veled!Ki tetszik neked? - teszi fel először a kérdést Em

- James. - vágja rá rögtön,ami mindenkit meglepett

- Miért pont ő?Mi tetszett meg benne? - faggatja tovább El

- Az a hang,szem,száj,ahogy beszél,amikor hülyéskedik,mikor mindig azon van,hogy senki se legyen rosszkedvben.Mikor azt hajtogatja:"Nekem nem kell alkalmi kapcsolat,nekem igaz szerelem kell!". Nem tudok úgy nézni rá,mint egy haverra vagy,mint egy bátyóra.Én szeretem.Nem akarom,hogy egy olyan lány,mint Ally. - fakad ki nekünk

- Istenem!Ez gyönyörű volt! - mondja Liz és megöleli Alice-t

- Ilyen szerelmes,még nem voltál! - mondom én is neki

- Majd kifaggatjuk a fiúkat,hogy mit érez irántad James! - mondja ördögien Em

- Meg ne próbáld vagy próbáljátok! - mondja fenyegetően Alice,mire mi egyet bólintunk,de persze hogy megkérdezzük őket!Milyen gonoszak vagyunk!

- Em,neked ki a kiszemelted? - kérdez rá Em-re El

- Alex,és mielőtt megkérdeznétek,aranyos,kedves,vicces,apáskodó és szeretem a göndör fürtjeit! - mondja el Em

- Gö-göndör fü-fürt!Ne már!Szakadok! - mondom szakadozva és a hasamat fogom,mert annyira fájt a nevetéstől

- Ne nevess! - mondja mérgesen Em

- Mától a neve göndör bárány! - mondom még mindig nevetve

- Akkor térjünk át másra!Liz neked ki? - mondja Alice

- Ben.Nem tudtam,hogy mikor mondjam el,de ha már szóba került...együtt vagyunk! - mondja,mire mindenkinek golflabda nagyságú lett a szeme

- Mi?! - húzzuk el az "i" betűt egyszerre

- Igen,együtt vagyunk! - mondja mosolyogva

- Mióta? - kérdezem először én,mivel még a többiek lesokkolódva ülnek

- 2 napja! - mondja még most is nevetve

- Na,ne!Miért csak most mondod?!Te hülye vagy?! - akad ki Alice

- Nem vagyok hülye,örüljetek,hgy nem szombaton tudjátok meg,mert akkor akartuk elmondani! - mondja duzzgva

- Bocsi!Várjunk,akkor a fiúk még nem tudják? - teszi fel a kérdést Em

- Igen,csak ti tudjátok!

- Akkor jó! - mondom és beleharapok az utolsó szendvicsembe

- Akkor,Sophie!Neked kiszemelt fiú? - kérdez meg engem El

- Nem,nincs. - adok gyorsan választ

- Tényleg?Egyetlenegy srác se? - faggat most Em

- Nem.Egy srác se. - mondom még mindig unottan

- A suliból se?Az osztályból se? - kezd bele Liz is

- Most mire akartok kilyukadni?! - akadok ki

- Semmire. - ad hirtelen választ Alice

- Tuti van valami a háttérben!Mi az? - mondom még mindig ingerülten

- Tényleg semmi! - mondják egyszerre,majd szólásra nyitottam a szám,de nem bírtam megszólalni,mivel anya közbeavatkozott

- Sziasztok!Lányok,hozzátok le a bőröndöket,indulunk! - mondja,majd el is tűnt

- Akkor,induljunk! - mondom,majd a bőröndöm felé vettem az irányt

Mikor leértünk a nappaliba,már mindenki felszerelkezve állt.Beültünk a taxikba,hazavittük El-t,majd a reptér felé vettük az irányt.Mikor odaértünk a szüleink elintéztek mindent,majd vártuk a gépünket.Végül megszólalt egy nő,hogy a felszállást megkezdhetjük Mikor már a gépen voltunk,mindenki megkereste a helyét.Én szerencsére megint az ablak mellett voltam.Középen ült Em és Liz,a szélén,pedig Alice.Nem sokára felszálltunk.Majd mindenki bealudt.

~

Arra keltünk,hogy egy hang azt mondta,hogy csatoljuk be az öveinket,mert leszállunk.Mikor becsatoltam az övem rögtön kinéztem az ablakon.Gyönyörű volt Párizs.Az a sok fény!Az Eiffel-torony.Csodás volt.Twitterre ki is írtam.

Sophie Parker @Sophie Parker Párizs,megjöttünk!Már most imádlak!:) xx

Majd leszálltunk.Az első az volt,hogy lefényképezkedtünk,majd mentünk anyaék után.Mikor megérkeztünk a szállodába,mindenki bement a saját szobájába.Én és Em egy szobába,Liz és Alice is egy szobában.Elterveztük,hogy holnap előbb kelünk,mivel még a hajunkat is meg kell csinálnia Alice-nak.Szóval,amikor mindenki a saját szobájába volt,lefeküdt.Én még megnéztem,hogy kik vannak fent facebookon,majd álomra hajtottam a fejem.

8.rész~A kibékülés

Sziasztok!
Kinek hogy telt a Karácsony?Nekem nagyon jól!Remélem nektek is!Még valami,megvan a 113 oldalmegjelenítés!Nagyon örülök neki!IMÁDLAK TITEKET!Ezért hosszabb részt hozok!Sajnos még hozzászólás nincs,de remélem lesznek!Nem is húzom az időtöket,jó olvasást!


A következő óra kémia volt.Itt persze tanultunk és kísérleteztünk,de nem nagyon figyeltem az órára,mivel a nagyokos Ed majdnem felrobbantotta magát,és szakadt rajta az egész osztály,még a "barátaim" is.A tanár persze nem díjazta ezt,ezért mindenkinek plusz házit adott,de nem vészes.Mikor kicsöngettek,mindenki ment a szekrényéhez kivenni a tesicuccot.Amint kivettem,megpillantottam Matt-et és El-t.
- Szia Matt! - köszönök neki,és megölelem,amit viszonoz
- Szia Sophie!
- Na mi van veletek? - mindenki olyan búskomor
- Semmi-semmi. - vágja rá Matt
- Na ez fura volt!Mondd már el! - nyaggatom Matt-et
- Tényleg semmi!
- Naaaa Mattiiiii! - mondom neki,mivel nem szereti ha így hívom
- Ne hívj így! - mondja nevetve
- Addig hívlak így,míg el nem mondod Matti! - mondom neki nevetve,már épp nyitotta volna a száját,amikor becsengettek
- Bocsi,de órára kell mennem! - mondja mosolyogva
- Ezt nem úsztad meg!Óra után bemegyek a termetekbe! - mondom neki ravaszan
- Ne próbáld meg! - mondja már kiabálva,mivel már alig hallottuk egymást
- De-de! - kiabálom vissza nevetve
- Gyere,mert a tanár leordít minket,ha késünk! - mondja nevetve El
- Oké! - mondom,és elkezdünk futni a tornateremhez
- Fhúú!Szerencs,még nincs itt! - mondom kifújva a levegőt
- Igen! - mondja El
Mikor megérkezett a tanár,kinyitotta a termet,és mindenki ment az öltözőbe.Én,és El egymás mellé pakoltuk a cuccunkat,majd mikor felöltöztünk kimentünk a terembe,ahol már a fiúk ökörködtek.
- EEEEdddd! - kiabálok,és közben az említett fiú hátára ugrok,aminek következtében felborultunk
- Na mi az csajszi?Ennyire hiányoztam? - kérdezi röhögve
- Nagyon!!Nem láttam a képed szünetbe! - mondtam tettetett szomorúsággal
- Én se a tiédet!De keljünk fel,mert a "barátaid" nagyon mérgesen néznek minket,és a pózunk is egy kicsit ciki. - mondja nevetve,mire feleszmélek,hogy Ed alul,én meg felül vagyok,és a derekán ülök
- Upsz!Bocsi! - mondom,majd felkelek,és felsegítem
- Haha,nincs semmi baj!
- Úgy néztek ki,mint egy szerelmespár! - mondja Gil,mire elnevetem magam
- Nekem,olyanok vagytok,mint a bátyáim!Nem tudnám,mit csinálnék nélkületek!Biztos egyedül lennék a szobámba,és emészteném magam a történtek miatt! - mondom nekik,mire megölelnek
- Nekünk is olyan vagy,mint a testvérünk! - mondja Gil,mire Cody megköszörüli a torkát
- De most már engedjetek el,mert megfulladok! - mondom,mire elengednek,én meg kifújok egy nagy levegőt
- Bocsi! - mondják egyszerre
- Idióták! - mondom nevetve nekik
A tesi óra is jó volt.Mr.Nelson összeállított 1-1 csapatot a lányoknál,fiúknál egyaránt,majd egymás ellen kosaraztunk,és amelyik csapat nyer,az kap órai munkára 5-öst.Én,Em egy csapatba kerültünk,így biztos volt a győzelmünk,de csak,akkor szóltam hozzá,amikor megbeszéltük a tervet.

~

Már az énekórán ül mindenki,és a tanárnő feleltetni készül.Nem értem,miért kell felelnünk éneken?Nem elég az,hogy énekelünk,és megtanuljuk a zeneszerzőket?Nem,nekünk még felelnünk is kell!Már eddig felelt egy fekete hajú szemüveges lány,azt hiszem Carter.Most a naplót pásztázza Mrs.Ross,amikor felnéz,és felszólítja Liz-t,aki nagyon meglepődött.Igen,Liz nem nagyon tud énekelni.Amint kiment a tanárnő rögtön mondta a dal nevét,amit Liz-nek el kell énekelni.Belekezd,de halkan,mire mindenki abbahagyja a beszélgetést,mert nem hallották,amikor már hallani lehetett egy kicsit a hangját,már abbahagyta.A tanárnő még kérdezett tőle,majd elmondta a jegyét,és már bele is kezdtünk a dalokba.Mikor kicsöngettek felkaptuk a táskát El-el és száguldottunk ki a teremből.Mikor kiértünk az udvarra,már levegőnk alig volt.

- El...miért szaladtunk...mi ki? - kérdezem meg tőle nehezen

- Nemh tudhom. - mondja levegőért kapkodva

- Várj,eszembe jutott!Azért,mert kiárusítás van a plázába,és oda akarunk menni! - mondom,mire neki is leesett

- Akkor,mire várunk? - mondja,és már szalad is a kocsija felé

- Ez a te kocsid? - kérdezem tőle

- Igen!Szülinapomra kaptam! - mondja büszkén - Neked van autód?

- Igen van kocsim,egy Audi R8. - mondom neki,mire kitágulnak a szemei

- Hogy mid?Milyen színű? - kérdezi,mint egy kislány

- Fekete színű.

- Aww.Holnap azzal kell jönnöd! - mondja izgatottan

- Oké,oké,de beszállunk,mert mire odaérünk,már nem lesz semmi ruha sem! - mondom,mire egy bólintást kapok

Beültünk a kocsiba,és már hajtottunk is a plázába.Amikor odaértünk rögtön kiszálltunk,és már rohantunk is be az ajtón.Minden butikba bementünk.Már majdnem mindegyiknél voltunk,amikor El kiszúrt egyet,amibe minden volt.Pólók,nadrágok,szoknyák... minden.Az én szemem megakadt egy NY sapkán.Gyorsan odamentem és megnéztem.

- El!Nézd! - mondom neki,mire odalép mellém,és megfogja a sapit

- Vedd fel! - mondja,mire felveszem - Jól áll nagyon!Vedd meg!

- Oké!De először keressünk neked csíkos felsőt,meg hozzá nadrágot! - mondom,és a kezembe tartva a sapit,megyek vele a pólók felé

- Sophie!!!Nézd! - mutat egy pólóra,amin kis fekete csíkok vannak

- Próbáld fel,addig én megyek keresek neked egy rövid nacit! - mondom,és már megyek is a nadrágokhoz.Találtam neki egy farmer nacit,egy barna fonott övvel,majd bevittem neki egy M-et. - M-es jó lesz?

- Igen! - szól ki,és én már nyújtom is neki a nacit

- Na milyen? - lép ki a fülkéből néhány perc múlva

- Nagyon jól áll!De még most sem értem,hogy miért vagy úgy oda a csíkos felsőkért! - mondom neki

- Azért,mert az egyik kedvenc bandám tagja,imádja a csíkost,és így én is. - magyarázza el

- Megtudhatom melyik az a banda? - kérdezem,mert így nem igazán tudom,kiről/kikről van szó

- A One Direction. - mondja ki

- ÁÁ,már értem!Melyik srác jön be,akkor? - kérdezem még mindig

- Louis Tomlinson. - vágja rá egyből

- Oké!

- Neked,van kedvenc bandád? - kérdez most ő engem

- Én nekem nincs kedvencem,de szeretem az Union J-t,meg a The Wanted-et,meg még sorolhatnám,de én nem vagyok az az elvetemült rajongó,csak szeretem a zenéjüket,és kész.

- Értem,egy kérdés még!Szereted a One Direction-t?

- Még nem hallottam a zenéjüket... - mondtam volna tovább,de El a fülembe rakott egy fülest és elindított egy számot.Nem rossz.

- Na milyen volt? - kérdezi nevetve

- Nem is annyira rossz! - mondom neki,majd a kassza felé vettük az irányt

- "Nem is annyira rossz"?Most jó vagy sem?

- Huhh...na jó jó - mondom megadva magam

- De jó!!Akkor,mikor lesz a koncertjük,velem kell jönnöd! - mondja izgatottan

- Ezt nem fogom megúszni! - mondom sóhajtva

- Nem ám! - mondja nevetve

- Basszus El!Anyáéknak azt mondtam,hogy 2-re otthon leszek,mert szakköröm van,most meg már 13:54!Hogy érek haza 6 perc alatt? - kérdezem meg tőle

- Ha most szaladunk a kocsiig,és tövig nyomom a gázt,akkor,lehet,hogy hazaérsz! - mondja,és már szaladunk is

El nem hazudott.Tövig nyomta a gázt,és igaz,hogy 14:02-re értem haza,de a majdnem negyed órás utat 8 perc alatt megtettük.Ez a csaj!Imádom!

- Köszi El!! - mondom,és megölelem

- Nincs mit!Akkor holnap suliba,és vedd fel az új cuccaidat,meg a kocsiddal gyere! - mondja

- Rendben,de te is a csíkosba gyere! - mondom neki,mire egy nagyot nevet

- Természetes dolog!Na szia! - mondja,és már hajt is el

Amint mentem volna be az ajtón,észrevettem,hogy be van zárva.Ezen egy kicsit meglepődtem.Hogy-hogy nincs itthon senki?Pedig ők mondták,hogy beszélni akarnak velem vagyis velünk.De hát mindegy.Mikor már bent voltam a házba,gyorsan felvittem a szatyrokat,nehogy észrevegyék,majd kipakoltam és lementem enni.Csináltam magamnak egy szendvicset,majd mikor már az utolsó falatokat kaptam volna be megcsörrent a telefonom.Kivettem  zsebemből,és Gil arca jelent meg.

- Szia Gil!Mizu?

- Szia csajszi!- köszönnek bele egyszerre

- Úgy néz ki kivagyok hangosítva!Miért hívtatok?

- Ahogy mondod!Miért rohantatok el suli után?El se köszöntetek! - mondja szomorúan Gil

- Mert mentünk új cuccokat venni.Bocsi!Holnap bepótoljuk!

- Na,és milyen cuccokat vettél? - kérdez meg Cody

- Majd holnap meglátjátok,de olyan sapit vettem,hogy mind a hármótoknak eláll a lélegzete! - mondom titokzatosan

- Milyet?Mondd el!Most kapcsolok,nélkülünk mertél venni sapkát?! - mondja felháborodva Ed

- Nyugi ember!Nagyon jót!Majd eljön az az idő is,mikor veletek megyek! - mondom nekik nevetve

- Bocsi Sophie!Nem akartam! - mondja szomorúan Ed

- Oké,megbocsájtva,de most le kell tennem,mert amint hallom hazaértek anyumék!Sziasztok!

- Szia csajszi!

- Szia Sophie! - köszönnek a lányok

- Oh,sziasztok! - köszönök én is - Nem tudjátok anyaék hol vannak?

- Nem. - mondja Alice,és bejön a konyhába

- Oké. - mondom,és már mennék is fel,ha nem hallanám a szüleim hangját

- Megjöttünk!

- Sziasztok! - köszönünk egyszerre a csajokkal

- Gyertek be a nappaliba,és ott beszélünk. - mondja Molly

- Nos szóval,már szólni akartunk rég,de az egyik munkatársunk megházasodik,és meghívott minket az esküvőjére,és azt mondta,hogy vigyünk el titeket is. - kezd bele Loren

- Vagyis arra akartok kilyukadni,hogy mi is hivatalosak vagyunk. - vág közbe Em

- Igen.- mondja Elena

- Mikor lenne? - kérdezi meg őket Liz

- Pont ezt akartuk mondani.Szerdán lesz,de már holnap délután indulunk,így már nem kell mennetek holnap suliba,és egész héten se,mivel Párizsban lesz,és mivel nekünk most nincs munkánk,így ottmaradunk és megnézhetitek a várost. - mondja apukám

- Értem.Milyen ruhába kell mennünk? - kérdezem meg őket

- Elegánsba,de azt szeretnénk,ha megegyeznétek,hogy milyen színű legyen. - mondja anyukám

- Oké. - mondja Alice

- Menjetek fel és beszéljétek meg,majd kezdjetek bepakolni. - utasít Bill

- Rendben! - mondjuk egyszerre,és már megyünk is fel a lépcsőn

- Menjünk be az én szobámba! - mondja Liz,mire mindenki bólint egyet

- Na szóval,milyen színű legyen? - kérdez Em

- Fehér tuti nem.Se a hozzá hasonló krém meg barack színűek. - mondja az alapvetőt Alice

- Szerintem a piros se legyen,mert ilyenkor szinte mindenki a piros valamelyik árnyalatába bújik! - mondja Em
- Melyik színek nem illenek nekünk.Azok kizárva. - mond egy ötletet Liz

- Akkor mondjon mindenki mindenkinek egy színt,és azok kilőve,de írjuk fel egy lapra őket,mert elfogjuk felejteni! - mondom el a tervet,majd Liz előkeresett egy lapot és egy tollat

- Na,akkor kezdjük Em-el! - mondja Alice

- Szóval,a zöld szerintem nem állna jól,neked inkább a piros,rózsaszín,kék,szürke stb.De a zöld nem! - mondja Liz

- Citromsárga,én csak ennyit mondok! - mondom ki kerek-perec

- Hmm...barna. - mondja egy kicsi gondolkozás után Alice

- Most,akkor Alice-t! - mondja Em

- Narancs. - kezdtem én

- Lila. - mondja Liz

- A sötét,még igen,de a világos nem,így a kék. - magyarázza Em

- Akkor jöjjön Liz. - mondom

- Arany. - szólal fel először Em

- Már én tudom,hogy milyen szín legyen! - vágok közbe,mire mind rám figyelnek kikerekedett szemekkel

- Milyen? - kérdez meg Alice

- Rózsaszín.

- Erre,hogy jutottál? - kérdez Em

- Na,mivel neked a fekete hajadhoz megy,így már te kipipálva.Liz,hát ő Liz,a rózsaszín hercegnő,úgyhogy ő is.Alice-nak kiemeli az arcát,úgyhogy ő is.Nekem meg illik a barna hajamhoz,úgyhogy nekem is. - magyarázom el nekik

- Akkor,a rózsaszín a nyerő! - mondja nevetve Liz

- Van mindenkinek rózsaszínű ruhája? - teszi fel a fontos kérdést Alice

- Nekem van! - mondja Liz

- Talán nekem is. - mondja bizonytalanul Em

- Nézzük meg mindenkinél! - ad ötletet Alice

- De,először is el kell intéznünk valamit! - mondja Liz,majd felém néznek

- Most,mi van? - kérdezem meg tőlük,mert nem értettem semmit

- Nagyon sajnáljuk,nem akartunk rosszat,csak nem szeretnénk ha rossz társaságba keverednél! - kezd bele Em

- Nekünk nem szimpik azok a huligánok!Főleg,hogy már ilyen közel kerültek hozzád,főleg az az Ed! - folytatja Alice

- Még Ben-éket is elhanyagoltad.Dav kikelt magából,nem ismerjük fel.Egyfolytában csak sóhajtozik,meg meg se szólal.Amikor tesiórán meglátott téged és Ed-et,elfutott,majd kiadta a dühét egy szemetesen,ezt úgy kell értened,hogy felrúgta,majd a falba ütött.Alexék is hiányolnak,azt mondják,hogy a hugicájuk nem törődik velük meg stb.Ők nem akarták ezt,ahogy mi se.Kérlek szépen bocsájts meg nekünk! - fejezi be a történetet Liz

- Nem is tudom...én bírom ezeket a fiúkat,nem tehetek róla.Ed-el,pedig úgy bánok,mint a bátyámmal.Imádom,azt a nagyokos fejét,amikor próbál minket szétválasztani Gil-el,olyan mint egy nagy tesó.Gil,pedig,mintha a gyerekkori barátom lenne.Úgy érzem magam mellette,mint ha még csak 5 éves lennék.Cody-val meg nem tudom.Ő olyan zárkózott,meg nyugodt,de ő a legperverzebb és a leghülyébb.De Dav,miért ilyen?Nem értem.A srácok meg nekem is hiányoznak.Ben a hülyeségeivel,James a falánkságával,Alex meg az apáskodásával. - mondom el nekik - Ti,pedig csajok.Nagyon szarul éreztem magam,amikor beárultatok a szüleimnek,és most miattatok szobafogságba vagyok.Nekem reggel annyira hiányzott,hogy kikeressük a ruhákat egymásnak meg minden.De még fáj az,hogy elárultatok - egy kicsi hatásszünet - De megbocsájtok! - mondom nekik nevetve,majd a nyakamba ugrottak

- Imádunk!!!! - mondják egyszerre

- Oké,de nézzük meg a ruhákat,mert ha nincs,akkor el kell menni venni! - mondom nekik - Meg még a srácokhoz is!Tényleg,elmondanátok,hogy mi baja van Dav-nak?

- Hát... - kezd bele Em,és az "á" betűt elhúzza - Lehet,mondom lehet,hogy szerelemes a csávóka! - mondja nevetve,és a lehet szót megnyomva

- Ezért?De kibe? - kérdezem,most lehet,hogy hülyének néznek,de még most se jöttem rá

- Nem esett le neked? - kérdezi hitetlenkedve Alice

- Nem,de ha még most se mondjátok meg,akkor később se fog! - mondom nekik a szín tiszta igazat.Már épp szólásra nyitotta a száját Liz,amikor belépett a szobájába Molly

- Na kiválasztottátok a ruha színét?

- Igen,és a rózsaszín lett a nyerő. - ad választ Em

- Értem,akkor nem is húzom az időtöket!De mi most visszamegyünk a céghez,így lehet nem jövünk haza este,de hagytunk pénzt,ha nem lenne valamelyikőtöknek ruha!Sziasztok lányok!

- Szia! - köszönünk el tőle

- Na,akkor keressünk ruhákat! - mondja Alice,és már pattan is fel az ágyról

Liz-nek tényleg van egy csomó rózsaszín cucca,de még nem találtuk meg a megfelelőt,már épp fel akartuk adni,amikor Em felkiáltott.

- Meg van!!! - mondja és kiráncigál egy ruhát,ami gyönyörű volt,majd kerestünk mellé cipőt,fülbevalót és táskát.

- Na,hogy tetszik? - kérdezzük meg egyszerre

- Jó lesz,csak a hajam,hogy lesz,de majd holnap megcsináltatom! - mondja és rákacsint Alice-ra,hát igen ő tud csak szép hajakat csinálni.

- Majd megoldom! - mondja Alice és kacsint egyet

- Gyertek nézzük meg a többi szekrényt is. - mondja Em

Mikor átértünk Alice-hoz és már a szekrényében vagyunk,de még egyetlen egy rózsaszín ruhát sem.Ezek szerint mehetünk a plázába.Majd átmentünk Em szobájába,és ott találtunk mindent.Ruhát,cipőt,fülbevalót és táskát is.

Mikor megvolt minden,már mentünk is az én szobámba.Sajnos én már tudtam,hogy nem lesz ruhám,de nem baj,majd észreveszik.Mikor már tényleg feladták,indultunk is a plázába Em kocsijával.

- Én ülök Em mellé! - mondom,és már szaladok is a fehér Porsche-hoz

- Mint egy kisgyerek! - mondja nevetve Liz

Amint ők is beültek,már száguldtunk is.Rögtön bementünk egy butikba,ahol megtaláltuk Alice összeállítását.

- Már megvan mindenkié,de az enyém még nincs! - mondom szomorúan

- De,menjünk még van egy csomó butik! - mondja Liz,mire felnevetek

Egy ideje keresgélünk,de még semmi.Kezdtem már feladni,amikor egyszer a csajok berángattak az öltözőbe egy ruhával és egy csomó kiegészítővel.Amikor felvettem megnéztem magam,és nem lepődtem meg a lányok választásán.De miért pont testhez simuló?!

- Csajok!Miért pont testhez simuló?! - léptem ki a fülkéből

- Mert neked jó alakod van!Meg nem láttunk még ilyen ruciban! - mondja Em és kacsint egyet

- Nagyon jól nézel ki!Most mért? - mondja Alice

- Oké,oké!Megveszem,csak induljunk már!Még a srácokhoz is elakarok menni!

- Ez a beszéd! - mondja Liz

- Csináljunk meglepetést nekik!Hívd fel őket Em,egy kajálásra!Így nem tudják,hogy én is megyek,így amikor megjelenek mindegyiktől bocsánatot kérek,majd mindenki Happy! - mondom el a tervem

- Rendben főnök!Mikor találkozzunk? - mondja nevetve Em

- 1 óra múlva,mert még át kell öltöznünk,mivel lesz egy békítő kosármeccs! - mondom neki

- Oké!

- Na,akkor mehetünk! - mondom,és már megyünk is kifizetni a ruhát,majd a kocsihoz

Amikor hazaértünk,már rohantunk is fel egymás szobájába kiválasztani a szetteket.

Em szettje:

Liz:

 Alice:

Én szettem:

Amint mindenki megvolt,mentünk a megbeszélt helyre.Amikor már közeledtünk a kajáldához,én felszólaltam.

- Csajok,én egy kicsit lemaradok,majd hirtelen előbukkanok,szóval csak okosan,és nehogy kifecsegjétek a tervem! - mondom,mire egy-egy bólintást kapok,és már mennek is

Néhány perc múlva,megláttam,hogy ölelkeznek,akkor már ott vannak a srácok.Most kell összeszednem minden erőm és elindulni feléjük,majd bocsánatot kérni.Nyugi Sophie!Menni fog!Ha megteszed,minden visszaalakul a rendes kerékvágásba!Szóval menj!Mondja a belső hangom.Szép már magamba beszélek,mivel annyira izgulok.Akkor Let's Go!Szép lassan közelítettem feléjük.Még szerencsére nem vettek észre,majd amikor már elég közel kerültem hozzájuk felkiáltottam.

- BOCSÁNAT!! - kiabálom teli torkomból,mire mind a 4 fiú,és a járókelők is engem néztek,szerintem bolondnak néztek,de nem baj - Sajnálom,nem akartalak titeket hanyagolni,de túl makacs vagyok,és hiányoznak a bátyuskáim! - mondom normális hangnembe már,és végig a fiúk között mozgott a szemem.Már vagy 2 perce csak állunk és meg se szólalunk,kezdek félni,mi van akkor,ha nem bocsájtanak meg?Egyszer csak megszólaltak.
- Te idióta! - ennyi,és már ugrottak is a nyakamba
- Most,akkor mi van?Megbocsájtotok? - kérdezem meg tőlük és elhúzódok
- Hát... - kezdik el húzni az agyam - IGEN! - kiabálják el magukat,majd most én ugrottam a nyakukba
- Imádlak titeket! - mondom,majd egyesével megölelem őket - De most már menjünk be,mert farkaséhes vagyok! - mondom,mire elkezdenek nevetni
Majd beléptünk a kajáldába,és leültünk egy asztalhoz.Mikor mindenki kiválasztotta a kajáját,rendeltünk,majd elkezdtünk beszélgetni.
- Sophie,akkor most már ott hagyod azokat a gyerekeket? - kérdez meg először Ben
- Nem,mért hagynám őket?
- De hát,ők "raboltak" el!Meg a suliba is nagy bunkók. - akad ki Alex
- Nem akarok újra összeveszni veletek,így hanyagoljuk a témát. - mondom,majd a pincér kihozta a kajákat
- Kérdezhetek valamit? - töri meg a csendet Dav
- Igen. - válaszolok
- Ed-el jártok?
- Nem,nekem ő olyan,mint ti! - mondom,mire James köhögni kezdett - Most mi van?
- Sem-semmi. - mondja,még mindig köhögve
- Tényleg Dav!Úgy hallottam,hogy szerelmes vagy!Ki az?Ismerem?A sulinkba jár?Hány éves? - rohamozom meg a kérdéseimmel Dav-ot

.:David szemszöge:.

- T-tényleg?! - kérdezem dadogva.Most mondjam el,hogy belé?Mit válaszolna?Mit csináljak?Pedig mondtam a lányoknak,hogy ne mondják el neki!

- Aha,csiripelték a madarak! - mondja mosolyogva - Szóval?

- 18 éves,igen a sulinkba jár,ismered. - mondok neki alap dolgokat,amiből még nem tud rájönni sok dologra

- Értem,akkor,amint hazaértünk Párizsból kérdezgetek. - mondja,majd kacsint egyet

- Mi az,hogy "amint hazaértünk Párizsból"?Minek mentek Párizsba? - kérdezem meg őket

- Még a csajok nem mondták? - kérdezi meg hitetlenkedve

- Nem! - mondjuk egyszerre a srácokkal

- Szóval,ma tudtuk meg,hogy a szüleink hivatalosak egy esküvőre,és azt mondták,hogy minket is elvisznek.Ez az esküvő Párizsban lesz szerdán,és már holnap délután indulunk.Anyuék,pedig azt mondták,hogy akkor egész héten ottmaradunk,és körbenézhetünk.Így csak szombat reggel jövünk haza. - magyarázza el nekünk Em

- Akkor holnap még jöttök suliba? - szólal meg először James

- Nem,holnap pakolunk be,meg időnk se lesz. - mondja Liz

- Vagyis még ma vagyunk együtt,utána meg már csak vasárnap? - kérdezi meg őket Ben

- Úgy,ahogy mondod! - mondja Alice

- De ne szontyolodjatok le,mert ma még lejátszunk egy meccset! - mondja nevetve Sophie

- Mire várunk még?! - szólal fel Alex,mire mindenki felnevet,és elindulunk ki

Az utat végig röhögtük.Hiányzott ez.Amikor Sophie haragudott ránk senkinek se volt kedve beszélgetni,se kosarazni.Nem is találkoztunk,csak iskolában.Mikor a pályához értünk,megint azok voltak ott.Persze Sophie ennek örült,így már szaladt is hozzájuk.

.:Sophie szemszöge:.

Amikor megérkeztünk a pályához,megláttam Gil-éket.Rögtön odaszaladtam hozzájuk.

- Srácok!! - kiabálok,majd szorosan megölelem mind a 3-at

- Sophie!Te meg hogy kerülsz ide? - kérdez nevetve Ed

- Kibékültem velük,és elterveztük,hogy egy utolsót kosarazunk,mivel holnap már Párizsba leszünk. - mondom el nekik

- Mi az,hogy Párizsban?! - akad ki Gil,majd megnyugtattam,és elmondtam neki a sztorinkat

- Most már értem!De feltétlenül küldj majd képet nekünk magadról! - mondja Cody,majd kacsint egyet

- Haha,nagyon vicces!Nem küldök,mert csúnya leszek rajta! - mondom nekik,mire mindegyiktől kapok egy barackot a fejemre

- Idióta lány!Nem vagy csúnya! - mondja először Cody

- Ha te csúnya vagy,akkor Tiffany-ék mik?! - akad ki Ed

- Te vagy a legszebb húgi! - mondja Gil

- Most ezt csak azért mondjátok,hogy küldjek el képet?! - kérdezem tőlük felvont szemöldökkel

- Nem,dehogy! - mondják egyszerre,majd a beszélgetésünket a többiek zavarták meg

- Sophie!Most hívtak minket anyuék,és azt mondták,hogy 10 perc és otthon vannak,vagyis gyorsan tipli haza,mert te még szobafogságban lennél! - hadarja el Em a lényeget

- Basszus!Bocsi srácok,majd beszélünk telón!Sziasztok! - mondom gyorsan,és mindegyiknek adok egy puszit az arára,majd siettem a többiekhez

- Srácok,örülök,hogy kibékültünk,de most mennünk kell,szóval sziasztok! - mondom,majd mindegyiket megölelem és már mentem volna,ha nem szólal meg James

- Értem én,azoknak puszi,nekünk meg ölelés! - durcizik be,majd a többiek is követték

- Na jól van! - mondom,és mindegyiknek adok puszit az arcára - Most már jobb?!

- Sokkal! - mondják nevetve

- Mit meg nem teszek értetek! - mondom,majd színpadiasan felsóhajtok

- Sophie,gyere már! - kiabál rám Liz

Nekem se kellett több,már szaladtam is feléjük,majd velük együtt kezdtünk el rohanni.Mikor hazaértünk,anyaék még nem voltak itthon.Szerencse!Gyorsan felszaladtunk az emeletre,majd mindenki eltűnt a saját szobájában.Én gyorsan lezuhanyoztam,majd felléptem Twitter-re,majd mikor meguntam kikapcsoltam a laptopom és bebújtam az ágyikómba.Néhány percig forgolódtam,majd elnyomott az álom.

Kérdés(ek):Többször is legyen más szemszöge?Vagy csak néha-néha?Véleményeket várom!

7.rész~A legjobb óra

Sziasztok!
Először is Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!Másodszor,ma még hozok részt,de a következő 2 napban nem.Ígérem,hogy bepótolom!

Reggel arra keltem,hogy az ajtómnál kiabálnak be.
- Sophie!Kelj fel!Suliba kell menni! - kiabál be Liz
- Hagyjatok!Nem megyek veletek! - mondom nekik,mire sóhajtanak egyet,és elmennek az ajtómtól
Még van 10 percem lustálkodni.Nem tudom miért,de most nagyon hiányzik az,hogy a csajokkal együtt keressük meg a ruhákat,és együtt menjünk suliba.De hát ők rontották el az egészet,nem én fogok legelőször bocsánatot kérni!Az ő hibájuk minden,ha nem hívták volna fel anyumékat,akkor nem haragudnék rájuk.Egyszer csak ajtócsukódást hallottam,akkor most mentek el a csajok.Oké nekem is készülődnöm kéne.Kikeltem az ágyból,felkaptam a kikészített cuccokat,és bementem a fürdőbe.Beálltam a zuhany alá,és olyan 10 percig áztattam magam.Mikor kiléptem a zuhanykabinból felvettem a ruháimat,majd a hajamat felkötöttem egy copfba,mivel tesi is lesz.Amikor készen lettem,felvettem a táskám és a cipőm,majd elindultam a suli felé.Kellemes idő volt.Még szerencse,hogy nem hosszúnadrágba jöttem.Útközben bementem egy boltba,mivel elfelejtettem a kajámat betenni,így vettem magamnak egy üdítőt,és egy zacskó péksütit.Mikor a suli utcájába voltam megnéztem az időt:07:47 volt.50-re beszéltük meg a fiúkkal,de hátha ott lesznek a kapuba.Szerencsémre mind a 3-an ott voltak.Odalopóztam mögéjük,és megijesztettem őket.
- Buuu! - mondom hangosan,mire mindegyiket kirázza a hideg - Mi az,ennyire ijesztő vagyok? - kérdezem,miközben a számat lefelé görbítem,és mire a mondatom végére értem,már nem bírtam tartani a nevetésem,és elkezdtem nevetni
- Szia Sophie!Nem,nem vagy ijesztő,sőt,de legközelebb ne gyere ilyen halkan mögénk! - mondja először Gil
- Oké!
- Hogy-hogy rövid naciban? - kérdez meg Cody
- Nagyon jó idő van!Minek vennék fel hosszú nacit,ilyen időbe? - kérdezem meg tőlük
- Hát igazad van,csak majd nekünk kell téged védeni ezektől a nyáladzó kutyáktól! - mutat a fejével Ed,az épp mellettünk elmenő fiú bandára,akik engem néztek,és majdnem kiesett a szemük
- Akkor rátok bízom magam! - mondom,és rájuk kacsintok egyet
- Oké,akkor belépünk a suliba vagy az egész napot itt töltjük el beszélgetéssel? - kérdez meg minket Cody
- Mehetünk! - mondom nekik
Beléptünk a folyosóra,ahol már alig volt néhány ember.Hát igen,már nemsokára 8 óra,és mi még a folyosón vagyunk.Mindenki odament a szekrényéhez,betette a könyveket a táskájából,csak a törit vettük ki,és már indultunk is a termünk felé.Odafelé Gil mondott egy vicces sztorit,amin szakadtunk,így a termünkbe könnyező szemmel,és nevetve léptünk be.Aminek köszönhetően mindenki ránk nézett.A ribik szúrós szemmel néztek engem,a "barátnőim",pedig a fiúkat.
- Sziasztok! - köszöntünk egyszerre a srácokkal,majd ránéztem Gil-re és elkapott a röhögés
- Ne már!Ne nevess ki!Az már régen volt! - nyafog Gil
- De hát olyan vicces!Igaz Ed? - kérdezem meg Ed-et,akinek nem kellett több,és ő is elkezdett röhögni
- Ahj,Cody,remélem te nem fogsz kinevetni! - mondja Cody-nak
- Nem,nem foglak,de csak ez után! - mondja,és elkezd ő is nevetni
- Neeee mááárrr! - mondja,és elkezd engem rángatni
- Jól van,jól van!Lenyugszok! - mondom,és megütögetem a hátát
- Srácok,ti is! - mutat a még mindig nevető fiúk mellé
- Oké! - mondják egyszerre,közben a szemüket törölgetik
- Szia El! - köszönök a padtársamnak,és megölelem
- Szia Sophie!Miért nem a lányokkal jöttél? - kérdez meg,de nem bírtam válaszolni,mert becsöngettek,és belépett Mrs.Goodwin, a töri tanárunk.
- Jó reggelt gyerekek! - köszön,és leül a tanáripadhoz
- Jó reggelt Mrs.Goodwin! - köszönünk egy emberként a többiekkel
- Ma nem feleltetek senkit se,és nem veszünk semmit se,mivel már csak 4 óránk lesz,és abból a 2 pénteki elmarad,így azt csináltok,amit akartok,de ne hangosan,mivel máshol óra van! - mondja a jó hírt a tanárnő,mire mindenki feldobja a tankönyveket,és a füzeteket
- Ez az! - csapok össze El -vel
- Na most már elmondhatod,amit elakartál! - mondja,mire belekezdek a történetembe
- Szóval ez történt,és az a jó még,hogy ők nem kaptak büntit,én meg 1 hétig ki se tehetem a lábam a szobámból,csak ha suliba jövök. - mondom el neki az igazságot
- Hát ez durva.Nem ilyennek gondoltam őket! - mondja ő is kiakadva,de halkan,mivel körülöttünk ülnek
- De te ne haragudjál rájuk,mert téged nem bántottak meg!Ne is mondd meg nekik,hogy elmondtam neked a tegnapi történéseket! - mondom neki,mire egy bólintást kapok
- Sophie!Gyere ide!Gil megint készül történeteket mondani! - szól Ed nekem,mire felkelek a székből
- El!Gyere te is! - mondom neki,mire feláll ő is,és odamegyünk a srácok padjához,majd odahúzunk egy széket,és elkezdünk beszélgetni
- Na Gil,milyen történeteid vannak még kiskorodról? - kérdezem meg tőle,és egy mosolyt küldök felé
- Sok van,de most nem mondom el! - mondja,és ránéz El-re,ez furcsa
- Ed,Cody gyertek velem egy kicsit! - mondom nekik,mire felkelnek,és a sarokhoz megyünk
- Mi az? - kérdez meg először Cody
- Gil,ez az aminek látom? - kérdezem meg tőlük,és a fejemmel feléjük mutatok,ahol Gil és El nagyba nevenek
- Hát csajszi,már év elejétől. - mondja Ed,mire elkerekedik a szemem
- De hát El-nek ott van Matt!Még így is? - faggatom még most is őket
- Úgy néz ki,hogy igen,de hát ő volt az első szerelme,de nyugi már más csajt szemelt ki magának! - mondja Cody
- Oké,de ki az? - kérdezem meg
- Háááttt...az egyik barátnőd...Liz. - mondja,mire elkerekedik a szemem
- De Liz Ben-be szerelmes!Szegény srác,mindig a foglaltak tetszenek neki! - mondom,és lehajtom a fejem
- Ne légy szomorú!Majd elfelejti őt!Keresünk neki valakit! - mondja Ed,és a vállamra teszi a kezét
- Úgy legyen! - mondom,és megölelem őket,mikor megfordulok a "barátnőim" és a fiúk rosszallóan néznek a srácokra,majd én mit sem törődve velük,beléjük karolok,és úgy megyünk vissza a padjukhoz.
- Miről beszéltetek ott a sarokban? - kérdezi meg tőlünk Gil
- Semmit,csak megkérdeztem,hogy holnap eljönnétek-e elém,és úgy jönnénk suliba. - hazudok neki
- Ők erre? - kérdez
- Azt mondták,hogy igen,szóval holnap 07:40-re legyetek nálam!A címet,meg már megadtam! - mondom neki
- Oké,de mért nem előttem kérdezted meg?  -kérdez még mindig vissza
- Ha még többet kérdezel,akkor neked nem is kell jönnöd! - mondom durcizva,és leülök El mellé
- Bocsi!Ne haragudj! - mondja,közben én elfordítom a fejem - Tanárnő!Sophie megharagudott rám! - szól a tanárnőnek,mire felüti mindenki a fejét,és ránk figyel
- Te idióta! - mondom,és adok neki egy barackot
- Nem vagyok idióta! - mondja,és most ő durcáskodik
- Tanárnő!Most meg Gil durcizik! - mondom felállva,mire felkel Gil és megölel
- Most már nem! - mondja Gil
- Ne már!Engedj el! - mondom,és a kezét próbálom lehámozni magamról
- Nem!Addig amíg azt nem mondod,hogy "Kérlek"! - mondja,és még szorosabban ölel
- Nem mondom! - mondom,és ránézek Ed-re - Ed,szedd le rólam! - mondom neki könyörögve
- Mondom,mint 2 óvodás! - mondja,és egy nagyot sóhajt
- Úgy valahogy! - mondja nevetve Cody,majd Ed hozzánk jön,és megcsikizi Gil-t,mire elenged,én meg odafutok a tanárnő mögé
- Ne csináld Ed!Átállsz hozzá?! - teszi fel a kérdést Ed
- És ha igen?! - kérdezi vissza ravasz mosollyal,és tovább csikizi
- Engedj el! - kiabál kislányos hangon
- Oké! - mondja Ed,mire a földön köt ki Gil
- Most,akkor jöhet a bosszú! - mondja,és elkezd felém jönni
- Ne csináld!Ne merészeld! - mondom neki fenyegetőzően
- Mért mi lesz akkor?! - kérdezi ravaszan,majd egyre közelebb jön hozzám
- Tanárnő szóljon rá! - mondom az előttem ülő nőnek
- Gil!Hagyd abba! - mondja,de mit sem figyelve Gil a tanárnőre egyre jobban közelít felém
- Hallod!!Hagyd abba! - mondom neki,mire megáll és ránéz Mrs.Goodwin-ra
- Azt mondta tanárnő,hogy azt csinálunk,amit akarunk! - mondja,mire a tanárnő rám néz,és sóhajt egyet
- Basszus Gil! - mondom,és elkezdek futni a padok között
Már egy ideje futkosunk,amin a többiek szakadnak,mivel elestem vagy 2-szer,és Gil is 5-ször.De mi folytattuk tovább.Egyszer csak nem figyeltem oda eléggé,és zsákutcába kerültem.Ezt kihasználva Gil elkezdett csikizni.Erre én felsikítottam,és elkezdtem nevetni.
- Gil!!!!Ha-hagyd ab-abba! - mondom neki küszködve,mivel nem bírtam elmondani,mert még mindig csikizett
- Kérd szépen! - mondja egy mosollyal az arcán
- Kérlek!!!! - mondom,mire elenged,és én a földön kötök ki - Soha többet nem szólok hozzád! - mondom,mire fancsali képet vág
- Mért nem?! - kérdezi szomorúan
- Ez miatt,de ha felsegítesz,akkor lehet,hogy megbocsájtok! - mondom neki,mire neki se kellett több,megfogta a kezem,és felhúzott
- Megbocsájtasz? - kérdez,és megölel
- Hmmm...hadd gondolkozzak...ha azt mondod:"Kérlek bocsájts meg nekem!",akkor megbocsájtok! - mondom neki,mire letérdel
- Sophie Parker!Kérlek szépen bocsájts meg nekem! - mondja,mire elnevetem magam
- Haver,nem azt mondta,hogy kérd meg a kezét! - mondja röhögve Ed
- Kuss!Na akkor megbocsájtasz? - kérdezi még mindig térdelve
- Meg! - mondom,és adok egy puszit az arcára - De most már kelj fel,mert ez nagyon ciki helyzet!
- Oké! - mondja mosolyogva
- Hééé!Mi nem kapunk?! - kérdezi sértődötten Ed
- De kaptok,csak ne durcizzatok! - mondom,és adok mindkettőjüknek 1-1 puszit az arcukra
Még egy kicsit hülyültünk,majd kicsöngettek.Ez volt eddigi életem legjobb töri órája!

6.rész~Szobafogság

Sziasztok!
Bocsi,hogy az 5.részt nem fejeztem be,de ebbe a részbe,befogom!Így,most megint hosszú részt hozok!Holnap már Szenteste,ki mikor fogja megkapni az ajándékokat?

Folytatás

Amint megettük a vacsorát,anyaék elmentek valahova,de nem figyeltem,hogy hova,így mi maradtunk 8-an a nagy házban.Visszamentünk a szobánkba,és betettük a Paranormális Jelenségek 1-et.Az elején,még nem is féltem,de amikor már a közepe felé haladtunk,egy párnával takargattam a szemem.A csajok se voltak máshogy,Alice Em-hez bújt,és így fordítva,Liz,pedig bebújt a fiúk mögé.Már a film vége felé jártunk,amikor megszólalt Ben.
- Csajok?Hol a mosdó?
- Kilépsz a szobámból,és balra,meg jobbra van 2-2 fehér ajtó,azok mind mosdók!Az enyém,és Em-é balra,a másik 2,meg Liz-é,és Alice-é. - magyarázom el neki,és közben megállítom a filmet
- Oké! - mondja,és már lép is ki az ajtón
- Akkor,én is kimegyek! - mondja Dav,és már megy is Ben után
- Én lemegyek inni! - mondja Alex
- Én is! - majd megy James is
- Ezek nekem nagyon gyanúsak! - mondja Em
- Nekem is!Még hogy egyszerre kell nekik wc-re menni,és inni! - mondja Alice
- Ha megijesztenek,én kinyírom őket! - mondja Liz
- És,ha mi ijesztenénk meg őket? - kérdezem tőlük nagy mosollyal
- Ez nem is rossz ötlet! - mondja Em,rám mosolyog
- Akkor,ki ijesszen meg kit? - kérdezi Liz suttogva
- Alice,te és Em kapjátok Alexet,és James-t!Én,és Liz meg Ben-éket! - suttogom el nekik a tervet
- Oké! - suttogják ők is
Halkan kimegyünk a szobánkból,és én,meg Liz elindultunk a mosdók felé.Addig Em,és Alice lement a lépcsőn a konyha felé.Bekukucskáltunk először Em mosdójába,de sötétség volt ott,úgy mint Liz-ébe is.Elkezdtünk Liz-zel menni Alice,és az én mosdóm felé.Leoltottuk a lámpát,és bezártuk az ajtókat.Néhány pillanat múlva elkezdtek zörögni a srácok,de mi nem engedtük ki őket.
- Csajok!Nyissátok ki!Ez nem vicces! - kiabálják
- Sophie szaladjatok,mert mi is megijesztettük Alexéket,és most jönnek fel! - suttogja Em felszaladva a lépcsőn.Nekünk se kellett több,gyorsan kinyitottuk nekik az ajtót,és beszaladtunk a szobámba,és elkezdtünk színészkedni
- Srácok!Hol voltatok!Nagyon féltünk! - mondom,és a párnát ölelgettem
- Utánatok akartunk menni,de nagyon féltünk,így nem mentünk - mondja Liz elhalt hangon
- Mi tartott ilyen sokáig?! - kérdezi Alice,és elkezd műkönnyeket ejteni
- Megakartatok ijeszteni?Mert,akkor sikerült! - mondja Em,és ő is felvette a falfehér arcát
- Akkor,nem voltatok kint? - kérdezi Alex
- Nem előbb mondtuk el?! - kérdezzük egyszerre a csajokkal
- Bocsi lányok!Nem akartuk! - mondja James
- Azt terveztük el,hogy megijesztünk titeket,de,úgy látszik,hogy jobb is,hogy nem tettük meg! - mondja Ben bűnbánóan
- Na végre!Elmondtátok! - mondja Em
- Mi?Miről beszéltek? - kérdezi Dav kidülledt szemekkel
- Tudtuk,hogy valamit terveztetek!Nagyon fura volt,hogy egyszerre mentek ki! - mondja Liz
- Én meg elterveztem,hogy mi ijesztünk meg titeket,és,hogy én és Liz megyünk a mosdókba,Em és Alice,pedig a konyhába. - mondom nekik
- Így mi voltunk,azok akik csörömpöltek,huhogtak,és suttogtak.Fent meg ők voltak azok,akik leoltották a villanyt,és bezártak titeket. - fejezi be a tervünket Alice
- Huuu. - könnyebbülnek meg a fiúk
- Na,akkor végignézzük,vagy inkább,a képet lessük? - kérdezi meg Em
- Megyünk már! - mondják,és már ülnek is le az ágyamra
Végignéztük a filmet,és a srácok megkértek minket,hogy mutassunk nekik kis kori képeket.Először a babás képeket mutattuk meg nekik.
Em baba korában:

Alice babaként:

 Liz baba korában:

 Én babaként:

 

- De aranyosak voltatok! - mondja Alex
- Csak voltunk?! - kérdezi Em felhúzva a szemöldökét
- Nem,még most is azok vagytok! - mondja James
- Ajánljuk is! - mondja Alice mosolyogva
- Hány óra van? - kérdez meg Ben
- Ömm...21:43 - mondom meg neki a pontos időt
- Hol vannak már a szüleink? - kérdezi meg Ben
- Ennyire uncsik vagyunk? - kérdezem meg tőle lebiggyesztett szájjal
- Ne értsd félre!Nagyon jó veletek,de már elmentek 2 órája. - mondja,közben fel-le járkál
- Ülj le,és beszélgessünk!Majd jönnek! - mondom,és megütögetem mellettem az ágyat
- Oké. - mondja,és leül mellém
Még néhány percet beszélgetünk,amikor SMS-em jött.

Szia kincsem!Ma nem megyünk haza,így a fiúk nálunk fognak aludni!

Mi egy hotelben fogunk aludni,tehát,csak reggel találkozunk.

Jó éjt!

Puszil anya és apa

- Na srácok,ma nálunk alszotok!A szüleink nem jönnek haza,így hotelba alszanak. - mondom nekik,mire kidülledt szemekkel néznek rám mind

- De hol alszanak? - tesz fel egy fontos kérdést Alice

- Mivel nekem és neked a legnagyobb a szobánk,így ők alszanak ott,mi meg átmegyünk Liz-hez és Em-hez. - mondom el nekik a tervem

- Oké,akkor én és Ben alszunk nálad! - mondja Dav

- Akkor,én megyek Em szobájába! - mondom,és már viszem is át a párnám és a pokrócom

Áthurcoltunk a csajokkal mindent,és adtunk a srácoknak pokrócot és párnát,majd mindenki elment lezuhanyozni.Először mi a lányokkal,majd a fiúk mentek.Elköszöntünk egymástól,majd mindenki ment a helyére.Még egy kicsit beszélgettem Em-mel,majd mind ketten elutaztunk álomföldre.

~Másnap~

Reggel arra keltem,hogy valaki,vagyis inkább valakik rám ugranak.Kinyitottam a szememet,és megláttam,hogy a fiúk,rám és Em-re vannak ugorva.

- Keljetek le rólunk! - mondom nyöszörögve

- Hagyjatok aludni! - mondja rekedtes hangon Em

- Nem,addig amíg fel nem öltöztök,és el nem megyünk hozzánk,majd le a kosárpályára! - mondja James,és egyre jobban ránk nehezkedik

- Jól van,jól van,csak szálljatok már le rólunk!Nehezek vagytok! - mondom,és lelököm őket az ágyról

- Au,ez fájt! - mondja Alex,és a fejét simogatja

- Az a jó,de most már menjetek ki,és ébresszétek fel Liz-éket is! - mondja Em,és már löki is ki őket az ajtón

- Gyere,keressünk neked ruhát,majd Alice-éknek is! - mondom,és már kelek is ki az ágyból

- Ez a szett jó lesz? - kérdezem meg tőle,mire egyet bólint,és bemegy a fürdőbe

- A hajamat leengedve hagyjam? - kérdezi

- Szerintem igen!

Amint készen lett,átmentünk megnézni,hogy a csajok felkeltek-e.Mikor beléptünk Liz szobájába furcsa dolgot láttunk.Liz,Dav és Ben egymást ütögetik párnával,Alice és Alex egymást csikizik James,pedig videózza őket.

- Srácok!Elég volt!Menjetek ki,mert öltözünk! - mondja hangosan Em

- Rendben!De te hova öltözöl?Ha jól látom te már fel vagy! - mondja Alex

- Igen,de én segítek kiválasztani a ruháját a csajoknak!Ha én,Sophie és Alice nem lennénk,akkor Liz magassarkúba jönne kosarazni! - mondja Em

- Ja értem,akkor mi nem is zavarunk! - mondja Dav,és már mennek is ki az ajtón

- Na,akkor keressünk valamit! - mondja Alice,és már keresgél is

- Tessék,vedd fel őket,és menjünk Alice-hoz,mert szerintem a fiúk,már most szétunják magukat! - mondom,és már megy is be a fürdőbe

Amint kijött szaladtunk át Alice szobájába,és rögtön a szekrényhez rohantunk.Kivettük neki a ruhát,és már küldtük is átöltözni.

Amikor kész lett,gyorsan átmentünk hozzám,és megkenték a megfelelő ruhát,majd küldtek is be a fürdőbe.

Felöltöztem,és már mentünk is le a fiúkhoz.Ők máris löktek ki az ajtón,majd elindultunk hozzájuk.Hát nem csalódtam az ízlésükben.Nagyon szép és nagy házuk van.

Amikor bementünk,belülről is gyönyörű volt.A srácok felmentek átöltözni,mi addig körbenéztünk minden hol.Később,amikor lejöttek mi lökdöstük ki őket az ajtón,amit meg is nevettünk.Mentünk egy kicsit,majd megérkeztünk a kosárpályához.
- Csajok,úgy néz ki,hogy vannak,úgyhogy mi lenne,ha előtte elmennénk kajálni? - kérdez meg minket Alex
- Ne már!Annyira felkészültem már a győzelmünkre! - mondja nekik Em
- Ti csak azt szeretnétek!Úgy porrá verünk titeket! - mondja James
- Múltkor is nem tudom,hogy kik kaptak ki.Igaz James?! - mondom,és pacsit adunk egymásnak a lányokkal
- Akkor küldjétek el onnan azokat,és meglátjuk,hogy mi lesz a vége! - mondja Ben
- Ezer örömmel!Gyertek csajok,vessük be a bájainkat! - mondja Liz,és már megyünk is
- Sziasztok fiúk!  - köszönünk az éppen játszó fiúknak,mire ránk figyelnek
- Mi szél hozott ide,ilyen csini babákat? - kérdezi az egyik
- Kosarazni jöttünk,de úgy látszik,hogy ti játszatok!Elmennétek,hogy mi is játszunk? - tör rá a lényegre Alice
- Miért tennénk meg? - kérdezi a legmagasabb
- Mert szépen kérnénk! - mondja Em
- És,ha nem mennénk el?!Akkor mit csinálnátok?
- Na,elég volt a nyalizásból,játsszuk le!Mi 4-en és ti 4-en egymás ellen!Aki nyer,az marad,aki veszít az elmegy! - mondom,mert már meguntam a játszadozásukat
- Legyen csajszi,ahogy te akarod!Jason,Brad,ti kiálltok!Mi maradunk 4-en! - mondja a srác
- Oké csajok,mindent adjatok bele! - mondja Em
- Ezt mondanod se kell!Liz,te fogod azt a csíkos pólós srácot!Alice,te a legalacsonyabbat!Em,te és én fogjuk azt a két nagy srácot!Enyém a kapitány! - mondom el a tervet
- Rendben! - mondják egyszerre
Elkezdődött a meccs.Nagyon jól játszanak,de nem annyira jól,mint mi.Már az első félidőnél 22-14 volt az állás,a mi javunkra.A másodiknál felhozták magukat,de így is mi nyertünk.
- Bocsi fiúk,de hát nincs mit tenni.Győzött a jobb! - mondja Em
- Csak szerencsétek volt!
- Akkor ez nagy szerencse volt!46-34-re nyerni! - mondom,és mit sem törődve velük megyünk a fiúkhoz
- Na gyertek!Miénk a pálya! - mondja Liz,és húzzuk fel őket a padról
- Nektek még van erőtök? - kérdezi tőlünk Alex
- Mi ennyitől,nem fáradunk ki! - mondja Alice
- Ti mondtátok!Ha kikaptok,akkor ne fogjátok arra,hogy ki vagytok fáradva! - mondja Dav,mire belebokszolok a kezébe
- Ti még nem ismertek minket! - mondom,és veszem ki a kezéből a labdát
- Lányok a fiúk ellen!Aki veszít,az fizet! - mondja Ben
- Rendben,megbeszéltük! - mondja Liz
Már játszottunk egy ideje,amikor megjelent Cody,és a haverjai.
- Mi az,ti is tudtok kosarazni? - kérdez meg minket
- Képzeld el,hogy igen! - mondja Em
- Akkor,mért nem játszunk egyet egymás ellen? - kérdezi meg a piercinges
- Legyen!De ti kevesebben vagytok! - mondja Alice
- Nem leszünk,ha 2 csaj átjön hozzánk! - mondja Gil
- Ki akar átmenni hozzájuk? - kérdezem,mire mindenki megrázza a fejét
- Majd,akkor mi választunk! - mondja a baseball sapkás
- Válasszatok! - mondja Liz
- Akkor,Sophie és Alice!Ti jöttök hozzánk! - választ ki engem és Alice-t Cody
- Miért pont én?Mért nem Em?!Ő sokkal jobb,mint én! - mondja Alice
- Azért vöröske,mert te tetszel Ed-nek. - mondja Cody,és mutat a piercinges felé
- Nekem más tetszik!Vele soha nem jönnék össze! - mondja Alice
- Soha ne mondd,hogy soha! - mondja Ed,és egy mosolyt küld Alice felé,látom,hogy ez nem nagyon tetszik James-nek,ezért inkább elhúzom Alice-t
- Gyere inkább el onnan,mert James,ha tehetné összeverné! - mondom neki halkan,mire egy bólintást kapok
- Mi lenne,ha lenne tétele is a játéknak? - kérdezi Gil
- Mi lenne az? - kérdez vissza Alex
- Ha mi nyerünk,akkor a 2 lány eljön velünk enni,ha ti nyertek,akkor elmegyünk a pályáról! - mondja Cody
- Hát...legyen!De úgyis vesztetek! - mondja Ben
- Akkor kezet rá! - mondja Cody,és kezet nyújt Ben felé,aki megrázza,és már kezdődik is a játék
Már a vége felé tartottunk,amikor Dav zsákol egyet,így ők győztek.Így mehetnek el a kis kölykök a pályáról.
- Na most már tűzhettek el! - mondja Liz,és hesseget a kezével
- Rendben! - mondja Cody,majd felkap a kezébe,és elkezd velem futni
- Mit csinálsz te őrült?! - kérdezem tőle
- Elrabollak tőlük! - mondja félvárról,és még jobban rákezd futni,mivel szaladnak utánunk a többiek
- Gil!Fogd meg,és szaladj vele!Én addig eltérítem őket! - ad át Gil-nek,aki már rohan is velem
- Engedj el!Abban állapodtunk meg,hogy békén hagytok minket! - mondom neki,és elkezdek kapálózni
- Nem engedlek el!Az egy dolog,hogy megállapodtunk,az meg a másik,hogy nem abban,hogy nem rabolhatunk el! - mondja mosolyogva
- Hova visztek,csak azt mondd el! - mondom neki
- Nem mondom meg! - mondja,de nem figyel a lába elé,így egy nagyot esünk
- Te pancser!Hogy akarsz te akárkit is elrabolni,ha elesel vele! - mondom neki,majd elkezdem megnézni a lábam,hátha vérzik valahol,majd a földön fekvő sráchoz megyek,és megnézem őt is minden hol - Ssz.Jó beverted! - mutatok a lábára,amiből jön ki a vér
- Nem annyira fáj! - mondja,majd felakar állni,de nem megy neki,így visszaesik
- Tényleg nem fáj,csak lábra nem bírsz állni! - mondom,majd a zsebembe kersegélek
- Mit keresel? - kérdezi meg.közben egyfolytában a kezem nézi
- Ragtapaszt! - mondom,majd kihúzok 1 dobozzal
- Nálad mindig van?! - kérdezi fura fejjel
- Igen,mert mindig megsérülök kosár közben. - mondom neki,majd elkezdem felbontani
Mikor már majdnem készen voltam,látom,hogy valaki fut felénk,és nem néz előre,így átesik Gil-en.Amint látom nem más,mint Ed.
- Basszus!Hogy lehettek ilyen szerencsétlenek?! - kérdezem meg tőlük,majd odamegyek Ed-hez,és megvizsgálom mindenét
- Banyek,vérzik a kezem! - mutat az alkarjára
- Nyugi van nálam tapasz! - mutatom meg neki a dobozt,mire elkezdenek nevetni
- Min nevettek?Itt hagylak titeket! - mondom,és már teszem is a kezére
- Oké,oké nem nevetünk! - mondja Ed,és magába folytja a nevetést,majd nem bírom tovább rám tör a röhögés
- Te most min nevetsz? - kérdez meg Gil
- Nem hiszem el!Először elesel velem,majd átesik rajtad Ed!Én megúsztam egy kicsi karcolással,ti meg mind 2-en megsérültök,ráadásul most itt ülök 2 fekvő gyerek mellett,és nevetek.Ezt a napot se fogom elfelejteni! - mondom még mindig nevetve,majd a srácok is elkezdenek
- Ezt így elmondva,tényleg vicces! - mondja Ed,és már fetreng a röhögéstől
- Ha ezt elmondjuk akárkinek is, biztos hülyének néz! - mondja nevetve Gil
- Na,de felszeretnék tenni 1 kérdést!Miért vagytok az iskolába köcsögök,itt meg jó fejek?Tök jó veletek lenni ilyenkor! - kérdezem tőlük,mire gondolkodó fejet vágnak
- Mi nem is vagyunk köcsögök! - mondja durcizva Gil
- Oké,nem vagytok köcsögök,csak...őő...bunkók! - mondom nekik
- Azért vagyunk,mert mindenki csak a pénz miatt haverkodna velünk.Mivel a szüleink gazdagok.Az én apám vállalkozó,míg anyám bankár.Gil apja ügyvéd,anyja meg divattervező.Cody szülei,pedig mind ketten társvállalkozók. - magyarázza el Ed
- Amikor elkezdtük a sulit,mindenki jött hozzánk,hogy a barátaink akarnak lenni,meg minden,utána meg kiderült,hogy csak azért akartak,mert van pénzünk. - fejezi be Gill a történetet
- Értem.Szóval csak ezért!Akkor,azért jöttek hozzánk másnap a suliba a lányok.Mikor meg mondtuk,hogy mire ez a "szeretnénk a barátaitok lenni" érzés,akkor meg nem tudtak mit válaszolni. - jó hogy elmondtátok
- Most már te is tudod! - mondja Gil
- Amúgy srácok,már itt ülünk,vagyis ti fekszetek egy 20 perce,de még nem láttunk errefelé egy lelket se.Hol lehetnek a többiek? - kérdezem meg tőlük
- Ez tényleg fura!Gyertek induljunk! - mondja Ed,és feláll,majd felhúz engem a földről,majd kétoldalt megfogjuk Gil-t,és elindulunk vissza a pályához
- Gil!Nagyon nehéz vagy! - mondom
- Nem is vagyok! - durcizik be
- Jó nem vagy! - mondom,és megütögetem a hasát
- Ezt mért kaptam? - kérdez meg
- Mert! - mondom,és elkezdek nevetni
- Ed!!Sophie nem mondja meg!!! - mondja kisgyerek hangon Ed-nek
- Sophie,mondd már meg neki. - mondja Ed,mire kinyújtom a nyelvem
- Nem! - mondom,és elfordítom a fejem
- Mintha két 5 évessel beszélnék! - mondja,és a szabad kezével a homlokát fogja,mire én és Gil elkezdünk nevetni
- Nem is vagyok 5 éves!Csak 3! - mondom neki nevetve,mire elkezd ő is röhögni
- Oké! - mondja
- Hé!Nincsenek is itt! - mondja Gil,és mi is odanézünk a pályához,ahol egy lelket se látunk
- Gyere Ed,vigyük oda a padhoz,majd felhívom Em-et. -  mondom neki,mire egy bólintást kapok.Leültettük a padra,majd leültünk mi is a 2 oldalára,és elkezdtem felhívni Em-et
- Csajszi,hol vagytok? - kérdezem meg köszönés nélkül
- Szia neked is Sophie!Már valami parkba! - mondja
- Mit láttok? - kérdezi meg Ed,mivel ki van hangosítva
- Sok fát,szökőkutat,és látjuk a sulinkat is egy kicsit. - mondja,mire összenézünk a srácokkal
- Akkor,gyertek vissza a főúton,majd kanyarodjatok balra,majd a körforgalomnál jobbra,és utána már tudni fogjátok! - magyarázza el nekik
- Oké,kösz!
- De hol van Cody? - kérdezi meg Gil,Em-et
- Itt vagyok mögöttetek! - szólal meg mögölünk
- Már nem kell elmondanom!Várjatok meg ott! - mondja Em,és már teszi is le a telefont
- Szia neked is! - mondom a telefonnak,majd elteszem
- Cody,veled meg mi történt? - kérdezem kitágult szemekkel,mivel a nadrágja elszakadva,és a pólója is eltűnt
- Hát úgy volt,hogy ugye,amikor átadtalak Gil-nek én elkezdtem szaladni a bokrok között,és felestem egy gallyba,majd tovább szaladtam,és legurultam egy dombon,ennek következtében kiszakadt a nadrágom és a pólóm is,a pólót meg levettem,mert már idegesített,hogy szellőzik. - mondja el a történetét - De úgy látszik veletek is sok minden történt! - mondja,és ránknéz
- Hát igen!Úgy volt,hogy Gil szaladt velem,de nem nézett hátra,így eltaknyolt,vele én is,mivel a kezében voltam,majd amikor elláttam a sebét ragtapasszal,Ed átesett rajta,így ő is megsérült.Majd,mikor már elbeszélgettünk,és feltűnt,hogy semelyikőtöket se látjuk,sőt még egy árva lelket se,így elindultunk ide.A többit meg már tudod.
- Értem.Elég viccesen festetek! - mutat a két srácra
- De hogy láttad el őket,amikor táska sincs nálad? - kérdez meg,mire előkotorom a zsebemből a ragtapaszt
- Ahháá,már világos! - mondja,és elkezd nevetni
Még egy kicsit nevettünk,amikor zajokat hallottunk.Gyorsan odamentem a kapuhoz,ahol megláttam a barátaimat jönni.Én mit sem törődve semmivel,elkezdtem szaladni feléjük,majd a nyakukba ugortam.
- Sophie!Hol voltál?Ugye nem csináltak veled semmit?Miért nézel ki úgy,mint akit megszaggattak? - teszi fel a kérdést Liz
- A srácokkal,nem nem csináltak semmit sem,azért,mert elestem,vagyis elestünk. - válaszolok a kérdésekre
- Elestetek? - kérdez meg Alice
- Majd elmondom,ha a padokhoz értünk! - mondom,és szaladok előre a srácokhoz,majd mikor odaértünk,és leültem a nekem fent tartott helyre,belekezdtem a mesélésbe
- Hát,amikor Cody felkapott,az az ötlete támadt,hogy átad Gil-nek,és ő addig elterel titeket.Majd Gil vitt tovább engem,de nem nézett a lába elé,így mind a ketten elestünk,majd amikor elláttam a lábát,Ed szaladt,nem vette észre Gil lábát,így ő is elnyalt,majd őt is elláttam,majd beszélgettünk,és mikor feltűnt,hogy nincs senki se az utcába visszajöttünk ide,majd itt megvártunk titeket. - mondom el a sztorinkat,közben pedig a 2 sérült srácot néztem
- De ugye te nem verted be semmidet se?! - kérdez meg Em
- Egyáltalán nem! - mondom,majd elkezdtem nevetni,mivel a 2 srác egyfolytában a sebét nézte
- Nem vicces!Átütött a sebtapasz! - mondta nyávogva Gil
- Add a lábad!Teszek rá másikat! - mondom,és már az ölembe is landolt a 2 láb - Csak azt tedd ide amelyik sebes! - mondom neki röhögve
- De hát így kényelmesebb! - mondja nyafogva
- Jól van,jól van! - mondom,és már kezdem is a sebtapaszolást
- Te még segítesz is nekik?!Amikor miattuk egész nap bolyongtunk a városban,meg még el is estetek! - kérdez felháborodva Alex
- Szegény srác,még lábra se tud állni!A mai nap meg szuper volt!2-szer nyertünk kosárba,végig röhögtem,ezeknek a bénaságukat,egy csomót beszélgettünk. - mondom nekik az érveket
- Neked jó volt,de nekünk nem! - mondja Liz
- Oké,ellátom a sebeiket,majd megyünk! - mondom féloldalról nekik
- Gil,vedd le a lábad!Te kész vagy már! - mondom neki,de még annak ellenére se akarja levenni - Te akartad! - majd Ed kezét rátettem a sérült lábára,és ott kezdtem el leragtapaszozni neki.
- Oké,oké,csak vedd el onnan a kezét! - mondja hangosan,majd leveszi a lábát az ölemből,és elkezdtem Ed-el foglalkozni.Mikor kész voltam eléjük fordultam.
- Megadjátok a telefonszámotokat! - kérdezem tőlük,mire odanyújtják a telefonjukat,majd én is nekik,és bepötyögtük a számunkat - Köszi! - mondom nekik mosolyogva
- Nincs mit csajszi! - mondják egyszerre
- Gyere Sophie,menjünk haza! - szól a kapuból Ben
- Megyek! - kiabálok oda - Holnap találkozunk a suliba!Sziasztok! - köszönök el tőlük,majd szaladok Liz-ékhez
- Miért adtad meg nekik a telefonszámodat?! - kérdezi felháborodva Em
- Mért ne?!Nem bántottak!Nem is olyan szemetek,mint suliba!Amúgy is,miért kértek számon engem? - kérdezem és is felháborodva
- Honnan tudod azt?Mert a barátaid vagyunk! - mondja hangosan Alice
- Mert elmondták nekem!Tudom!Pont ezért kellene bíznotok bennem! - mondom nekik mérgesen
- Nyugodjatok már le!Igaza van a csajoknak Sophie!Nem bízhatsz meg bennük! - kezd bele Alex is a kioktatásba
- Nem kellett volna eljönnünk kosarazni! - mondja Dav
- Már ti is kezditek?!Rosszabbak vagytok,mint a szüleim! - mondom a fiúknak,majd elfordulok tőlük
Mentünk még egy kicsit,majd megérkeztünk hozzánk.Gyorsan bementünk,majd megláttuk a szüleinket,akik nem nagyon repestek a boldogságtól.
- Hol voltatok lányok?!Arról volt szó,hogy mikor jövünk,ti itthon lesztek! - kiabál velünk Loren
- Csak kosarazni,meg a fiúkkal. - mondja Em megszeppenten
- Igen,és te,pedig Sophie!Mit jelentsen az,hogy eltűnsz?! - kérdezi mérgesen anyukám
- Én...csak... - mondtam volna,de közbevágott
- Nincs én csak!Hol voltál,kikkel?! - kérdezi még mindig
- Az új barátjaival. - mondja halkan Liz
- Milyen új barátjaival?! - kérdezi már apukám is
- Fiúkkal. - mondja Alice halkan
- Fiúkkal?!Nincs több kérdésem!1 hét szobafogság! - mondja nekem anyukám
- De miért?!Nem csináltam semmit! - mondom könnyekkel küzködve
- Nincs semmilyen de!Most menj fel a szobádba vagy 2 hét lesz az 1-ből! - mondja mérgesen
- Kösz szépen! - mondom a lányokhoz fordulva,és felszaladok a szobámba,majd becsukom az ajtót,és elkezdek sírni
Nem hiszem el!Miért árultak be a lányok?!A fiúk miért nem álltak ki mellettem?!Miért zavarja őket,hogy Ed-ékkel voltam?!Már megint a sok "miért"!Mindig ez van!Mindig ez a miért!Nem én tehetek róla,hogy ők nem szeretik őket!Nincs semmi kedvem holnap suliba menni!De nem lehetek elgyengülve,erősnek kell lennem!Megmutatom nekik,hogy nem érdekelnek!Boldog leszek nélkülük is! - a gondolkodás menetemből egy kopogás rántott ki
- Sophie!Gyere ki mennek a fiúk! - szól be apukám
- Nem megyek!Azt üzenem nekik,hogy nem akarok velük beszélni! - mondom,és bebújok az ágyamba
Már egy ideje fekszek,de nem bírok elaludni.Eszembe jutott,hogy fel kellene hívni a srácokat,hogy holnap találkozzunk a sulibejáratnál!Gyorsan felkapom a telefonomat,és kikeresem Ed-et.Kicsöng 2-t,és már szól is bele.
- Szia Sophie!Hazaértetek?Hogy-hogy felhívtál? - bombáz meg a kérdéseivel
- Szia Ed!Igen hazaértünk,és nem e legjobb ötlet volt ilyen későn,mert szobafogságot kaptam.Azt szeretném kérdezni,hogy ti mikor szoktatok beérni a suliba?
- Hogy-hogy szobafogság,miért?Hát olyan 7:50 körül,miért?
- Mert nem bírták tartani a szájukat a lányok,így azt kaptam,azért,mert holnap,akkor találkoznánk ott?Mert féltékennyé szeretném tenni őket,és hogy hagy higgyék azt,hogy nem megyek suliba,majd hirtelen betoppanok veletek boldogan és vidáman. - mondom el neki a tervem
- Értem!Hát legyen!Én vagy te szóljak Gil-éknek?
- Inkább te,mert én nagyon fáradt vagyok! - mondom neki
- Oké,akkor jó éjt!Holnap 7:50-re legyél a sulinál!Szia!
- Köszi!Rendben!Neked is!
 Hát ezzel is megvolnánk!Holnap,akkor beállítom a telefonomat 7:20-ra.Előveszem a táskám,és bepakolok holnapra.Még szerencse,hogy csak 5 óránk van.Azok se vészesek:
Történelem
Kémia
Testnevelés
Matek
Ének
Hát az utolsó órának nem nagyon örülök,de majd csak túlélem.Mikor bepakoltam elhatároztam,hogy kiteszem a cuccomat,amibe holnap megyek.A választásom erre esett:

Amint kitettem,lezuhanyoztam,majd átvettem a pizsim,és bedőltem az ágyba.Néhány perc múlva elnyomott az álom.