Sziasztok!
Először is Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!Másodszor,ma még hozok részt,de a következő 2 napban nem.Ígérem,hogy bepótolom!
Reggel arra keltem,hogy az ajtómnál kiabálnak be.
- Sophie!Kelj fel!Suliba kell menni! - kiabál be Liz
- Hagyjatok!Nem megyek veletek! - mondom nekik,mire sóhajtanak egyet,és elmennek az ajtómtól
Még van 10 percem lustálkodni.Nem tudom miért,de most nagyon hiányzik az,hogy a csajokkal együtt keressük meg a ruhákat,és együtt menjünk suliba.De hát ők rontották el az egészet,nem én fogok legelőször bocsánatot kérni!Az ő hibájuk minden,ha nem hívták volna fel anyumékat,akkor nem haragudnék rájuk.Egyszer csak ajtócsukódást hallottam,akkor most mentek el a csajok.Oké nekem is készülődnöm kéne.Kikeltem az ágyból,felkaptam a kikészített cuccokat,és bementem a fürdőbe.Beálltam a zuhany alá,és olyan 10 percig áztattam magam.Mikor kiléptem a zuhanykabinból felvettem a ruháimat,majd a hajamat felkötöttem egy copfba,mivel tesi is lesz.Amikor készen lettem,felvettem a táskám és a cipőm,majd elindultam a suli felé.Kellemes idő volt.Még szerencse,hogy nem hosszúnadrágba jöttem.Útközben bementem egy boltba,mivel elfelejtettem a kajámat betenni,így vettem magamnak egy üdítőt,és egy zacskó péksütit.Mikor a suli utcájába voltam megnéztem az időt:07:47 volt.50-re beszéltük meg a fiúkkal,de hátha ott lesznek a kapuba.Szerencsémre mind a 3-an ott voltak.Odalopóztam mögéjük,és megijesztettem őket.
- Buuu! - mondom hangosan,mire mindegyiket kirázza a hideg - Mi az,ennyire ijesztő vagyok? - kérdezem,miközben a számat lefelé görbítem,és mire a mondatom végére értem,már nem bírtam tartani a nevetésem,és elkezdtem nevetni
- Szia Sophie!Nem,nem vagy ijesztő,sőt,de legközelebb ne gyere ilyen halkan mögénk! - mondja először Gil
- Oké!
- Hogy-hogy rövid naciban? - kérdez meg Cody
- Nagyon jó idő van!Minek vennék fel hosszú nacit,ilyen időbe? - kérdezem meg tőlük
- Hát igazad van,csak majd nekünk kell téged védeni ezektől a nyáladzó kutyáktól! - mutat a fejével Ed,az épp mellettünk elmenő fiú bandára,akik engem néztek,és majdnem kiesett a szemük
- Akkor rátok bízom magam! - mondom,és rájuk kacsintok egyet
- Oké,akkor belépünk a suliba vagy az egész napot itt töltjük el beszélgetéssel? - kérdez meg minket Cody
- Mehetünk! - mondom nekik
Beléptünk a folyosóra,ahol már alig volt néhány ember.Hát igen,már nemsokára 8 óra,és mi még a folyosón vagyunk.Mindenki odament a szekrényéhez,betette a könyveket a táskájából,csak a törit vettük ki,és már indultunk is a termünk felé.Odafelé Gil mondott egy vicces sztorit,amin szakadtunk,így a termünkbe könnyező szemmel,és nevetve léptünk be.Aminek köszönhetően mindenki ránk nézett.A ribik szúrós szemmel néztek engem,a "barátnőim",pedig a fiúkat.
- Sziasztok! - köszöntünk egyszerre a srácokkal,majd ránéztem Gil-re és elkapott a röhögés
- Ne már!Ne nevess ki!Az már régen volt! - nyafog Gil
- De hát olyan vicces!Igaz Ed? - kérdezem meg Ed-et,akinek nem kellett több,és ő is elkezdett röhögni
- Ahj,Cody,remélem te nem fogsz kinevetni! - mondja Cody-nak
- Nem,nem foglak,de csak ez után! - mondja,és elkezd ő is nevetni
- Neeee mááárrr! - mondja,és elkezd engem rángatni
- Jól van,jól van!Lenyugszok! - mondom,és megütögetem a hátát
- Srácok,ti is! - mutat a még mindig nevető fiúk mellé
- Oké! - mondják egyszerre,közben a szemüket törölgetik
- Szia El! - köszönök a padtársamnak,és megölelem
- Szia Sophie!Miért nem a lányokkal jöttél? - kérdez meg,de nem bírtam válaszolni,mert becsöngettek,és belépett Mrs.Goodwin, a töri tanárunk.
- Jó reggelt gyerekek! - köszön,és leül a tanáripadhoz
- Jó reggelt Mrs.Goodwin! - köszönünk egy emberként a többiekkel
- Ma nem feleltetek senkit se,és nem veszünk semmit se,mivel már csak 4 óránk lesz,és abból a 2 pénteki elmarad,így azt csináltok,amit akartok,de ne hangosan,mivel máshol óra van! - mondja a jó hírt a tanárnő,mire mindenki feldobja a tankönyveket,és a füzeteket
- Ez az! - csapok össze El -vel
- Na most már elmondhatod,amit elakartál! - mondja,mire belekezdek a történetembe
- Szóval ez történt,és az a jó még,hogy ők nem kaptak büntit,én meg 1 hétig ki se tehetem a lábam a szobámból,csak ha suliba jövök. - mondom el neki az igazságot
- Hát ez durva.Nem ilyennek gondoltam őket! - mondja ő is kiakadva,de halkan,mivel körülöttünk ülnek
- De te ne haragudjál rájuk,mert téged nem bántottak meg!Ne is mondd meg nekik,hogy elmondtam neked a tegnapi történéseket! - mondom neki,mire egy bólintást kapok
- Sophie!Gyere ide!Gil megint készül történeteket mondani! - szól Ed nekem,mire felkelek a székből
- El!Gyere te is! - mondom neki,mire feláll ő is,és odamegyünk a srácok padjához,majd odahúzunk egy széket,és elkezdünk beszélgetni
- Na Gil,milyen történeteid vannak még kiskorodról? - kérdezem meg tőle,és egy mosolyt küldök felé
- Sok van,de most nem mondom el! - mondja,és ránéz El-re,ez furcsa
- Ed,Cody gyertek velem egy kicsit! - mondom nekik,mire felkelnek,és a sarokhoz megyünk
- Mi az? - kérdez meg először Cody
- Gil,ez az aminek látom? - kérdezem meg tőlük,és a fejemmel feléjük mutatok,ahol Gil és El nagyba nevenek
- Hát csajszi,már év elejétől. - mondja Ed,mire elkerekedik a szemem
- De hát El-nek ott van Matt!Még így is? - faggatom még most is őket
- Úgy néz ki,hogy igen,de hát ő volt az első szerelme,de nyugi már más csajt szemelt ki magának! - mondja Cody
- Oké,de ki az? - kérdezem meg
- Háááttt...az egyik barátnőd...Liz. - mondja,mire elkerekedik a szemem
- De Liz Ben-be szerelmes!Szegény srác,mindig a foglaltak tetszenek neki! - mondom,és lehajtom a fejem
- Ne légy szomorú!Majd elfelejti őt!Keresünk neki valakit! - mondja Ed,és a vállamra teszi a kezét
- Úgy legyen! - mondom,és megölelem őket,mikor megfordulok a "barátnőim" és a fiúk rosszallóan néznek a srácokra,majd én mit sem törődve velük,beléjük karolok,és úgy megyünk vissza a padjukhoz.
- Miről beszéltetek ott a sarokban? - kérdezi meg tőlünk Gil
- Semmit,csak megkérdeztem,hogy holnap eljönnétek-e elém,és úgy jönnénk suliba. - hazudok neki
- Ők erre? - kérdez
- Azt mondták,hogy igen,szóval holnap 07:40-re legyetek nálam!A címet,meg már megadtam! - mondom neki
- Oké,de mért nem előttem kérdezted meg? -kérdez még mindig vissza
- Ha még többet kérdezel,akkor neked nem is kell jönnöd! - mondom durcizva,és leülök El mellé
- Bocsi!Ne haragudj! - mondja,közben én elfordítom a fejem - Tanárnő!Sophie megharagudott rám! - szól a tanárnőnek,mire felüti mindenki a fejét,és ránk figyel
- Te idióta! - mondom,és adok neki egy barackot
- Nem vagyok idióta! - mondja,és most ő durcáskodik
- Tanárnő!Most meg Gil durcizik! - mondom felállva,mire felkel Gil és megölel
- Most már nem! - mondja Gil
- Ne már!Engedj el! - mondom,és a kezét próbálom lehámozni magamról
- Nem!Addig amíg azt nem mondod,hogy "Kérlek"! - mondja,és még szorosabban ölel
- Nem mondom! - mondom,és ránézek Ed-re - Ed,szedd le rólam! - mondom neki könyörögve
- Mondom,mint 2 óvodás! - mondja,és egy nagyot sóhajt
- Úgy valahogy! - mondja nevetve Cody,majd Ed hozzánk jön,és megcsikizi Gil-t,mire elenged,én meg odafutok a tanárnő mögé
- Ne csináld Ed!Átállsz hozzá?! - teszi fel a kérdést Ed
- És ha igen?! - kérdezi vissza ravasz mosollyal,és tovább csikizi
- Engedj el! - kiabál kislányos hangon
- Oké! - mondja Ed,mire a földön köt ki Gil
- Most,akkor jöhet a bosszú! - mondja,és elkezd felém jönni
- Ne csináld!Ne merészeld! - mondom neki fenyegetőzően
- Mért mi lesz akkor?! - kérdezi ravaszan,majd egyre közelebb jön hozzám
- Tanárnő szóljon rá! - mondom az előttem ülő nőnek
- Gil!Hagyd abba! - mondja,de mit sem figyelve Gil a tanárnőre egyre jobban közelít felém
- Hallod!!Hagyd abba! - mondom neki,mire megáll és ránéz Mrs.Goodwin-ra
- Azt mondta tanárnő,hogy azt csinálunk,amit akarunk! - mondja,mire a tanárnő rám néz,és sóhajt egyet
- Basszus Gil! - mondom,és elkezdek futni a padok között
Már egy ideje futkosunk,amin a többiek szakadnak,mivel elestem vagy 2-szer,és Gil is 5-ször.De mi folytattuk tovább.Egyszer csak nem figyeltem oda eléggé,és zsákutcába kerültem.Ezt kihasználva Gil elkezdett csikizni.Erre én felsikítottam,és elkezdtem nevetni.
- Gil!!!!Ha-hagyd ab-abba! - mondom neki küszködve,mivel nem bírtam elmondani,mert még mindig csikizett
- Kérd szépen! - mondja egy mosollyal az arcán
- Kérlek!!!! - mondom,mire elenged,és én a földön kötök ki - Soha többet nem szólok hozzád! - mondom,mire fancsali képet vág
- Mért nem?! - kérdezi szomorúan
- Ez miatt,de ha felsegítesz,akkor lehet,hogy megbocsájtok! - mondom neki,mire neki se kellett több,megfogta a kezem,és felhúzott
- Megbocsájtasz? - kérdez,és megölel
- Hmmm...hadd gondolkozzak...ha azt mondod:"Kérlek bocsájts meg nekem!",akkor megbocsájtok! - mondom neki,mire letérdel
- Sophie Parker!Kérlek szépen bocsájts meg nekem! - mondja,mire elnevetem magam
- Haver,nem azt mondta,hogy kérd meg a kezét! - mondja röhögve Ed
- Kuss!Na akkor megbocsájtasz? - kérdezi még mindig térdelve
- Meg! - mondom,és adok egy puszit az arcára - De most már kelj fel,mert ez nagyon ciki helyzet!
- Oké! - mondja mosolyogva
- Hééé!Mi nem kapunk?! - kérdezi sértődötten Ed
- De kaptok,csak ne durcizzatok! - mondom,és adok mindkettőjüknek 1-1 puszit az arcukra
Még egy kicsit hülyültünk,majd kicsöngettek.Ez volt eddigi életem legjobb töri órája!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése